Bálnák az Északi- és a Balti-tengeren: A megfigyelések robbanása – mi áll a háttérben?

Bálnák az Északi- és a Balti-tengeren: A megfigyelések robbanása – mi áll a háttérben?

Az elmúlt 20 évben az Északi- és a Balti-tengeren jelentősen megnőtt a bálnaészlelések és partraszállások száma. Ennek a fejlődésnek kedvez többek között a púpos bálnák növekvő globális populációja, ahogy Joseph Schnitzler, az Institute for Terrestrial and Aquatic Wildlife Research (ITAW) tudományos munkatársa is megerősíti. A bálnavadászat felfüggesztése is hozzájárult ehhez a pozitív fejleményhez. mopo.de A jelentések szerint idén már több bálnatetemet is megtaláltak az Északi-tenger partján, köztük egy púpos bálnát Sankt Peter-Ording tengerpartján, és egy 14,3 méter hosszú spermacetát, amelyet február közepén találtak döglött Sylt mellett.

A Balti-tengeren történtek is figyelemre méltóak, a jelentések Ahrenshoopból, Hiddensee és Travemünde közelében. Úgy tűnik, ezek a bálnák gyakran eltévednek, különösen amikor az ír partokról a Norvégia melletti északi vizekre tartanak. Ennek az aberrációnak az egyik hipotézise a zavart mágneses mezők és a növekvő hajóforgalom az érintett területeken. A bálnák láthatóan nehezen tudnak tájékozódni az Északi-tenger sekélyebb területein, mert a nyomkövető rendszerük ott nem működik optimálisan.

Herausforderungen der Bestände

Az egyes bálnapopulációk pozitív fejlődése ellenére azonban komoly kihívások is vannak, amelyeket feltehetően a bálnavadászat története okoz. A tanulmányok azt mutatják, hogy a déli féltekén a déli jobboldali bálna, a kék bálna és az úszószárnyas bálna populációja 2100-ra az ipari bálnavadászat előtti állapotnak legfeljebb a felére térhet vissza. Ennek fő oka a 20. századi bálnavadászat drámai hatásaiban rejlik. Viv Tulloch, a Queenslandi Egyetem doktorandusza által vezetett, a Nemzetközi Bálnavadászati ​​Bizottság (IWC) 122 éves adatainak elemzése szerint a púpos- és bálnapopuláció legkorábban 2050-ben érheti el alapméretét. whales.org kimondja, hogy a bálnák fenyegetése nagyobb az északi féltekén, mint a délen.

A fenyegetések közé tartozik a járulékos fogások, a bálna-hajók ütközései és a zajszennyezés. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az északi féltekén a populációk helyreállítása lényegesen tovább tart, mivel ott a bálnákat intenzívebben érintik az emberi tevékenységek. Az elemzett adatok, amelyek az 1970-es évekig több mint 100 000 illegálisan vadászott bálnát tartalmaznak, azt mutatják, hogy a bálnavadászat mennyire káros volt a populációra nézve.

A bálnapopulációk jelentősége az óceánok egészsége és az éghajlatváltozás szempontjából vitathatatlan. A bálnák alapvető szerepet játszanak a tengeri ökoszisztémában azáltal, hogy megtermékenyítik a növényi planktonokat, amelyek a légkör oxigénjének több mint felét termelik, és elnyelik a CO2-t. A Whales.org szerzői hangsúlyozzák, hogy le kell állítani a kereskedelmi célú bálnavadászatot, és prioritássá kell tenni a bálnák helyreállítását és e fenséges állatok védelmét.