20 érdekesség az Antarktiszról

20 érdekesség az Antarktiszról

Megosztjuk az Antarktisszal kapcsolatos legérdekesebb tényeket, amelyeket a hetedik kontinensre tett legutóbbi utunk során gyűjtöttünk

Sokáig úgy tűnt, hogy az antarktiszi utunkra nem kerül sor. A Covid 2020-ról 2021-re, majd ismét 2022-re halasztotta. Még azután sem nyugodtak meg az idegeink, hogy megkaptuk a zöld utat. Ha pozitív lenne a Covid-tesztünk, nem engednének fel a hajóra, és a napi tesztelés azt jelentette, hogy még távozásunk után is karanténba kerülhetünk a kabinunkban. Röviden, a vártnál stresszesebb volt.

A hozzáadott félelem ellenére alaposan elvarázsolt minket a nagy fehér kontinens. Valójában az Antarktisz hamar az első számú utazási élményünkké vált – a napi kihívásokkal szembeni fenségéről tanúskodik.

10 napos utunk során megfigyeltünk egy alvó púpos bálnabébit; találkozott gentoo és állszíjas pingvinekkel; rendkívüli jéghegyeket és tájakat látott; és beleszeretett a Paradise Bay-be. Útközben rengeteg érdekes tényt tudtunk meg az Antarktiszról, amelyek közül a legjobbakat az alábbiakban közöljük.

Érdekes tények az Antarktiszról

1. Az Antarktisz egy szellemhegység otthona

Az Antarktiszon található a világ egyik legnagyobb hegyvonulata: a Gamburtsev-hegység, amely több mint 1200 kilométeren húzódik át a kontinens belsejében. A legmagasabb csúcsok körülbelül 2800 m (9000 láb) magasak, de a lényeg: teljesen betemették a vastag antarktiszi jég alá. Ezért a Gamburtsev-hegységet az Antarktisz „szellemhegységének” is nevezik. (Forrás: British Antarktic Survey)

BASSZUSA Gamburtsev-hegység jégbe van temetve

2. Az Antarktisz jege három mérföld vastag

Az Antarktiszon helyenként három mérföld vastag a jég. Az Astrolabe szubglaciális medencéjében található a világ legvastagabb jege: elképesztően 4776 m (15669 láb). A szövegkörnyezethez: Ez a Mount Everest magasságának fele. (Forrás: BBC)

BASSZUSAz Astrolabe-medencében található a világ legvastagabb jege

3. A Föld legalacsonyabb pontja a szárazföldön az Antarktiszon található

Viszonylag jól ismert, hogy a Csendes-óceánban található Mariana-árok a Föld felszínének legmélyebb pontja. A legalacsonyabb kitett szárazföld a Holt-tenger partján található, 413 méterrel a tengerszint alatt. A szárazföldi összességében azonban a legalacsonyabb pont Kelet-Antarktiszon található, a Denman-gleccser alatt. A szurdokot jég borítja, és 3500 méterrel a tengerszint alatt van. Csak az óceánban vannak mélyebb völgyek. (Forrás: BBC)

BASSZUSA sötétkék színnel ábrázolt Denman Gorge 20 km széles, 100 km hosszú és teljesen tele van jéggel

4. A valaha mért leghidegebb hőmérséklet az Antarktiszon volt

A Földön valaha mért leghidegebb hőmérsékletet a Vostok állomáson, egy orosz kutatóállomáson rögzítették az Antarktiszon. A hőmérséklet ott megdöbbentően -89,2°C-ra (-128,6°F) esett. A műholdadatok azt sugallják, hogy 2010. augusztus 10-én a hőmérséklet még tovább csökkent -93,2 °C-ra (-135,8 °F), de ezt a földön soha nem erősítették meg. (Forrás: British Antarktic Survey, BBC)

Amerikai Antarktiszi ProgramVostok állomás az Antarktiszon

5. Az Antarktisz télen a méretének kétszeresére tágul

Télen az Antarktisz-tenger naponta körülbelül 100 000 négyzetkilométerrel (40 000 négyzetmérfölddel) halad előre a kontinensről, végül megkétszerezi az Antarktisz méretét, mielőtt nyáron ismét elolvadna. (Forrás: BBC, BBC)

Climate.govAz Antarktisz télen lényegében megduplázódik

6. A Déli-sarkon évente egy napkelte és egy napnyugta van

A Déli-sarkon minden évben csak egy napkelte (szeptemberi napéjegyenlőségkor) és egy napnyugta (márciusi napéjegyenlőségkor) van. A Föld ferde tengelye miatt a Nap nyáron mindig a horizont felett van, télen pedig mindig alatta. (Forrás: National Geographic)

Amble/CC BY-SA 3.0A Déli-sarkon évente csak egy napkelte és egy napnyugta van

7. Nincs antarktiszi időzóna

Az Antarktisznak nincs saját időzónája. A legtöbb kontinens nyáron hat hónapig állandó nappali fényt, télen pedig hat hónapos sötétséget tapasztal, így az idő folyékonyabbnak tűnik. A tudósok és kutatók általában annak az országnak az időzónájában maradnak, amelyhez állomásuk tartozik. Érdekes módon a Déli-sarkon a világ időzónáit jelölő hosszúsági vonalak egyetlen pontban találkoznak, vagyis a pólus gyakorlatilag minden időzónában van. (Forrás: BBC)

Atlas & BootsAz idő kevesebbet jelent az Antarktiszon

8. A Déli-sarkon minden irány észak

A Déli-sark a Föld legdélebbi pontja, nem számít, melyik irányba néz, északra fog nézni. A „Nyugat-Antarktisz” és a „Kelet-Antarktisz” a Prime Meridian szerint van feltérképezve, egy képzeletbeli vonal, amely Greenwich-en (Egyesült Királyság) fut át ​​a 0 hosszúsági fokon. Ha Greenwichre nézünk a Déli-sarkról, akkor balra minden Nyugat-Antarktisz, jobbra pedig Kelet-Antarktisz. (Forrás: National Geographic)

Robert McGillivray/ShutterstockAz Antarktisz feltérképezése az elsődleges meridián szerint történik

9. Az Antarktisz egy sivatag

A sivatag meghatározása szerint olyan régió, ahol nagyon kevés éves csapadék esik. Bár az Antarktisz biztosan nem meleg és homokos, alacsony csapadéka miatt a sivatagok közé sorolják. Valójában az Antarktisz a legszárazabb kontinens a Földön (valamint átlagosan a leghidegebb, legszelesebb és legmagasabb). (Forrás: BBC)

alt="Az Antarktisz sarki sivatag: Érdekes tények az Antarktiszról">Sichkarenko/ShutterstockAz Antarktisz egy sarki sivatag

10. Az Antarktiszon van egy „véres” vízesés

Az Antarktisz egy távoli szegletében egy gleccser fekszik, amely „vérzik”. A Blood Falls mélyvörös vizét először 1911-ben figyelték meg, de a tudósok csak 2017-ben fedezték fel az okot. A Taylor-gleccserből folyó víz egy sóban és oxidált vasban gazdag szubglaciális tóból származik, amely véres árnyalatot ad a vízesésnek. (Forrás: National Geographic)

Peter Rejcek/Public DomainÉrdekes tények az Antarktiszról: egy vérző gleccser

11. Egyes antarktiszi fajok vérében „fagyálló” van

Az egyik legérdekesebb tény az Antarktisszal kapcsolatban, hogy egyes halfajai vérében speciális „fagyálló” fehérjék találhatók, amelyek megakadályozzák, hogy szilárd megfagyjanak. Az édesvíz 0 ºC-on (32 ºF) megfagy, de a sós víz -1,8 ºC-ra (28,75 ºF) süllyedhet lefagyás előtt. Szerencsére ez az evolúciós furcsaság lehetővé teszi, hogy a halak túléljék a fagypont alatti hőmérsékletet. (Forrás: New York Times)

Cziko Pál/NSFA notothenioid halak vérében „fagyálló” van

12. Tizenegy ember született az Antarktiszon

1978 januárjában Emilio Marcos Palma volt az első ember, aki az Antarktiszon született. Állítólag várandós édesanyját az argentin hatóságok küldték oda, hogy igényt tartson a kontinens egy részére. Azóta további 10 baba született a kontinensen. (Forrás: Guinness World Records)

Méltányos használatEmilio Marcos Palma az első ember, aki az Antarktiszon született

13. Az Antarktiszon lehet maratont lefutni

A megrögzött sportolók jelentkezhetnek a 26,2 mérföldes Antarktiszi Jégmaratonra, amely jelenleg tizenhatodik alkalommal zajlik. Az esemény 80 fokos déli szögben zajlik, mindössze néhány száz mérföldre a Déli-sarktól, az Ellsworth-hegység lábánál. Ha érdekel – és van tartalék 20 500 dollárja –, regisztrálhat az icemarathon.com oldalon. (Forrás: Antarktisz Jégmaraton)

Antarktiszi jégmaratonRobusztus sportolók az Antarktiszi Jégmaratonon

14. Az Antarktiszon van egy tava, amely -20°C-on nem fagy be

Az Antarktiszon található Mély-tó annyira sós, hogy még -20°C (-4°F) hőmérsékleten sem tud megfagyni. (Forrás: Nature)

Új-Dél-Walesi EgyetemA Deep Lake az Antarktiszon nem fagy be -20°C-os hőmérsékleten

15. Az Antarktiszon a szárazföldet nehezíti a jég súlya

Az antarktiszi jégtakaró olyan nehéz, hogy az alatta lévő szárazföld helyenként megsüllyed. A Kelet-Antarktisz körülbelül 2500 méterrel a tengerszint alatt fekszik a jég hatalmas súlya miatt. (Forrás: National Geographic)

alt="Riiser-Larsen jégpolc az Antarktiszon">Sirtravelalot/ShutterstockRiiser-Larsen jégpolc az Antarktiszon

16. Az Északi-sarkkör pozíciót változtat

Az Északi-sarkkör az Egyenlítőtől délre található 66°33′49,0″ szélességi vonal. E vonal alatt a Nap évente legalább egyszer folyamatosan 24 órán keresztül a horizont felett marad. A turisták számára a vonal hivatalos átkelést jelöl az Antarktiszon (bár a kontinentális Antarktiszon a kör átlépése nélkül is le lehet szállni). Érdekes módon a vonal helyzete nem rögzített, és jelenleg körülbelül évi 14,5 m (48 láb) sebességgel sodródik dél felé. (Forrás: Britannica, World Ocean Review)

Atlas & Boots

Atlas & Boots

Kia és Peter pirítós az Északi-sarkkörön

17. A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők vakbelét el kell távolítani

Az egyik legérdekesebb tény az Antarktisszal kapcsolatban Villas Las Estrellas, egy település a King George-szigeten, és azon kevés hely egyike a kontinensen, ahol az emberek hónapok helyett évekig élhetnek. Az ottani letelepedés érdekében a lakóknak el kell távolítani a vakbelét, hogy minimalizálják az egészségügyi sürgősségi kockázatot. És nem ők az egyetlenek. Az ausztrál antarktiszi állomásokon telelő orvosoknak is részt kell venniük az eljáráson. (Forrás: BBC, BBC, Australian Antarktic Program)

CC BY-SA 3.0Villas Las Estrellas az Antarktiszon

18. A Drake-átjáró az egyik legcsodálatosabb viz

A legtöbb Antarktiszra látogatónak át kell kelnie a Drake-átjárón, a Chile Horn-fok és a Déli-Shetland-szigetek közötti hírhedt vízfelületen, ahol három óceán találkozik, és a hullámok meghaladhatják a 12 métert (40 láb), amelyet nem akadályoznak a szárazföldi tömegek. A Drake-et az egyik legálomosabb hajóútnak tartják. (Forrás: Britannica, NPR)

Atlas & BootsA Kia a Drake Passage-ra néz

19. Az Antarktisz aktív vulkánoknak ad otthont

Az Antarktiszon található Erebus-hegy a világ egyik legaktívabb vulkánja. A Ross-szigeten található, 3794 méteres (12448 láb) magassággal rendelkezik, és a világ néhány állandó lávatavának egyike található. Az Erebus azért figyelemre méltó, mert alacsony, de tartós aktivitása lehetővé teszi a vulkanológusok számára, hogy az aktív szellőzőnyílásokhoz nagyon közel (azaz több száz méteren) tanulmányozzák a Strombolian kitörési rendszert. (Forrás: NASA)

ÁlomidőAz Erebus-hegy a világ egyik legaktívabb vulkánja

20. Az Antarktist az Antarktiszi Szerződés védi

Az 1961. június 23-án életbe lépett Antarktisz-szerződés biztosította, hogy az Antarktisz továbbra is békés hely maradjon, ahol védik a környezetet, és a tudományos kutatás prioritást élvez. Tilos a katonai tevékenység a szárazföldön vagy a déli 60 fok alatti jégtáblákon, és az Antarktiszon működő országok konzultálnak az egész kontinens használatáról, és vállalják, hogy nem lesz színház vagy nemzetközi viszályok tárgya. (Forrás: British Antarktic Survey)

Reform-Furl581/ShutterstockAz Antarktist az Antarktiszi Szerződés védi

Főkép: Reform-Furl581/Shutterstock