Bizonytalanság a digitális korban: A szakértők a veszélyekről és a megoldásokról vitatkoznak

Bizonytalanság a digitális korban: A szakértők a veszélyekről és a megoldásokról vitatkoznak

2025. május 31-én egy nagy tekintélyű esemény zajlott Abbaziában, amelyen olyan ismert előadók tartottak előadást, mint Konrad Paul Liessmann és Barbara Zehnpfennig. Liessmann előadásában a hazugság fogalmát tárgyalta a filozófiában, és olyan gondolkodókra hivatkozott, mint Platón és Nietzsche. Mischa Senn ügyvéd „pontatlanság vélelmére” is hivatkozott, hogy rávilágítson a digitális kommunikáció kihívásaira. Zehnpfennig viszont megkérdőjelezte a Hippias-párbeszéd szerzőségét, és elkötelezett tudósokat célzott meg, akik véleménye szerint elfogult nézőpontokat képviselnek.

Egy másik megbeszélésen Christo Buschek újságíró beszélt az adatkészletek torzításának kezelésének nehézségeiről. Témáját a kínai ujgur fogolytáborok műholdas elemzéssel történő felfedezésének példájával illusztrálta. Megjegyzései megmutatják, mennyire fontos kritikusan kezelni az adatokat, különösen akkor, amikor a digitális erőszak és félretájékoztatás növekszik.

Kiberfenyegetések és digitális biztonság

Az esemény során Walter Unger, a fegyveres erők korábbi digitális biztonsági tisztje sürgősen figyelmeztetett a szoftverek és a kibertámadások által okozott bizonytalanságokra. Különösen aggasztó volt a nyugati fenyegetések iránti figyelem hiánya, amelyet sürgősen meg kell oldani. Unger azonban nem adott egyértelmű választ a fegyveres erők papíralapú tartalékrendszereinek kérdésére.

A jövőbeni megbeszélések során Joachim Bauer idegtudós foglalkozik a mesterséges intelligencia és a virtuális világok által az emberiségre jelentett veszélyekkel. Az ilyen témák a technológia és a társadalom jelenlegi fejleményei miatt egyre fontosabbá válnak.

A digitális erőszak és hatásai a demokráciára

Egy másik kulcskérdés a digitális erőszak, amely egyre komolyabb problémát jelent a demokrácia számára. Janina Steinert, a Müncheni Műszaki Egyetem globális egészségügyi professzora által végzett tanulmány azt mutatja, hogy szinte minden második, politikailag aktív személy, aki a digitális erőszak áldozatává válik, alkalmazkodik kommunikációs szokásaihoz. Az érintettek úgy érzik, kénytelenek megváltoztatni a tartalmat, vagy ritkábban látogatni a közösségi média platformjait. Ami különösen aggasztó, hogy majdnem minden negyedik érintett nő fontolóra vette, hogy teljesen visszavonul a nyilvánosságtól.

A politikusok, mint például Yvonne Magwas a CDU-ból, arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen tartós támadások megrontják a demokratikus együttélést. Anna-Lena von Hodenberg, a HateAid ügyvezető igazgatója hangsúlyozza, hogy gyors cselekvésre van szükség a politikailag aktív emberek védelmében. Azt is kéri, hogy a pártokon belül hozzanak létre kapcsolattartó pontokat az érintettek számára a probléma komolyabb kezelése érdekében.

Ahhoz, hogy meg tudjanak felelni ezeknek a kihívásoknak, a közösségi média platformok üzemeltetőinek jobban be kellene tartaniuk a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) követelményeit. Ez előírja, hogy fel kell lépni a gyűlöletkeltő megjegyzések és félretájékoztatás ellen. Mark Zuckerberg azonban bejelentette, hogy a Facebook és az Instagram kevésbé lesz szabályozva az Egyesült Államokban, ami megnehezíti a gyűlöletkeltő megjegyzések vádemelését. Hasonló tendenciák tapasztalhatók Elon Musknál és a Platform X-nél is.

Az EU-ban Zuckerberg a nehezen érvényesíthető DSA-val szembesül, miközben az Egyesült Államok elnökének támogatását reméli, hogy enyhítse az EU-ra nehezedő nyomást. Luisa Neubauer, a környezetvédelem elkötelezett hangja hangsúlyozza, hogy a fenyegetések nem korlátozzák elkötelezettségét. Minden fenyegetést arra ösztönöz, hogy egy igazságosabb és befogadóbb társadalomért dolgozzon.

A tárgyalt témák alakítják a digitális biztonságról, a kommunikációról és a társadalmunk által jelenleg leküzdendő kihívásokról folyó vitát. A szerző ugyanakkor reflektál az olaszországi élelmiszer és kultúra mélyen gyökerező kapcsolatára, és ajánlásokat ad a járvány idején megfontolt cselekvésre, például a védőoltások naprakészen tartására és az érintkezés elkerülésére. [Falter] beszámol arról, hogy ennek nemcsak az egészség, hanem a kulturális identitás szempontjából is nagy jelentősége van.