Az Ádám-csúcs megmászása: mind az 5500 lépcsőfoka!
Éjszakai mászásra indultunk az Adam’s Peak-re, Sri Lanka legszentebb hegyére. Ez történt velünk. Már kimerültem Srí Lankától. Eddig két férfi rontott be bentotai szállodai szobánkba, elakadt egy tissai WC-ben, falhoz szegeződött egy Galléba tartó vonaton, és repülő csótányokkal küzdött az Udawalawe felé vezető úton. Amikor megérkeztünk a dalhousie-i vendégházunkba – a Srí Lanka-i Adam’s Peak kapujába –, csak aludni akartunk valahol a kora reggeli mászásunk előtt. De micsoda hülyeség...
Az Ádám-csúcs megmászása: mind az 5500 lépcsőfoka!
Éjszakai mászásra indultunk az Adam’s Peak-re, Sri Lanka legszentebb hegyére. Ez történt velünk
Már kimerültem Srí Lankától. Eddig két férfi rontott be bentotai szállodai szobánkba, elakadt egy tissai WC-ben, falhoz szegeződött egy Galléba tartó vonaton, és repülő csótányokkal küzdött az Udawalawe felé vezető úton.
Amikor megérkeztünk a dalhousie-i vendégházunkba – a Srí Lanka-i Adam’s Peak kapujába –, csak aludni akartunk valahol a kora reggeli mászásunk előtt. De micsoda ostoba álmok. Ahelyett, hogy megmutatták volna a szobánkat, félrevittek minket, és megkérték, hogy fizessünk érte az asztal alatt kedvezményért. Udvariasan visszautasítottuk, és sok oda-vissza után végre megengedték nekünk a bejelentkezést.
Korán lefeküdtünk, hogy felkészüljünk az előttünk álló éjszakára: megmásztunk 5500 lépcsőfokot az Ádám-csúcsra, az ország legszentebb hegyére. Srí Lanka nyilvánvalóan még nem végzett velem.
Hajnali 2:30-kor indultunk el szállodánkból, hogy megtegyük az éjszakai mászást, ahogy az a turisták és zarándokok szokása szerint, utóbbiak közül sokan voltak. A hegy több mint 1000 éve zarándokhely, és minden alakú és korú ember gyűlik össze a lépcsőin, hogy napkeltére időben megmászhassanak.
- alt=“Pagode beim Aufstieg auf den Adam’s Peak gesehen“>
- alt=“Sonnenaufgang nach der Besteigung des Adam’s Peak“>
- alt=“Klettern-Adams-Peak-Pyramide-2″>
- alt=“Teppichwolken nach der Besteigung des Adam’s Peak“>
- alt=“Ansicht nach der Besteigung des Adam’s Peak“>
- alt=“Blick auf die Berge nach der Besteigung des Adam’s Peak“>
- alt=“Die Aussicht nach der Besteigung des Adam’s Peak“>
- alt=“Weitere Ansichten nach der Besteigung des Adam’s Peak“>
- alt=“Treppe beim Klettern auf den Adam’s Peak“>
- alt=“Ansicht nach der Besteigung des Adam’s Peak“>
- alt=“Besteigung des Adams Peak“>
- alt=“interessante-fakten-uber-sri-lanka-adams-peak“>
A 2243 méteres (7359 láb) magasságban álló Ádám-csúcs egyedülálló abban a tekintetben, hogy számos nagy vallásban jelentős szerepet tölt be, köszönhetően a csúcson található furcsa mélyedésnek, amelyet Sri Padaként vagy szent lábnyomként ismernek. A buddhisták úgy vélik, hogy a lábnyom Buddha, a muszlimok azt állítják, hogy Ádám lábnyoma, míg a hinduk úgy vélik, hogy Shiváé. A keresztények azt állították Szent Tamásnak, de úgy tűnik, senki sem veszi nagyon komolyan.
Engem személy szerint jobban elvarázsolt az alakja, mint Samanalakande – vagy Pillangó-hegy, ahol a lepkék meghalnak.
Sok réteggel a nyomunkban hajtottunk az éjszakába. Az Ádám-csúcs tövében uralkodó viszonylag enyhe hőmérséklet ellenére az 1400 méteres, 7 km-es mászás a rosszul felkészült turistákat megborzonghatja a csúcson.
alt="Tealámpákkal megvilágított Ádám-csúcs megmászása">Atlas & BootsA csúcshoz vezető utat tealámpák világították meg
Egy rövid sétát tettünk a városközpontban (valójában csak néhány szálloda, kávézó és rögtönzött stand), és elértük az Ádám-csúcs lábát. Mivel főszezon volt (januártól márciusig), a csúcshoz vezető utat tealámpások világították meg, és teakunyhókkal szegélyezték.
Felkészültem a mászásra, és folyton azt mondogattam magamnak, hogy vegyem lassan. Rengeteg fizikai kihívást teljesítettem – a Nevis-csúcs megmászásától a Salkantay Trek megtételéig –, de semmi sem kellett ekkora kitartást. Végül is 5500 lépés volt!
Az első 30 perc gyengéden telt, miközben nyüzsgő utcai árusok, buddhista szentélyek és színes imazászlók mellett haladtunk a csípős éjszakai levegőben. A lépcsők között bőven volt hely, vagyis sétálhattunk egy ideig, mászhattunk egy ideig, és váltogathattuk a kettőt.
Hamarosan elértük a Béke Pagodát, ami után komolyan elkezdődött a mászás. A lépések fokozatosan kisebbek, meredekebbek és szabálytalanabbak lettek, lehetetlenné téve a ritmus kialakítását. Az egyik lépés lehet egy rövid ugrás, míg a következő egy megerőltető emelés.
alt="Péter megmászta az Adams-csúcsot">Atlas & BootsPéter közvetlenül az Ádám-csúcs teteje alatt
Én, aki valaha is pragmatikus voltam, szorosan figyeltem a többi hegymászót, hogy figyeljem, nem megyek-e túl gyorsan (valószínűleg nem) vagy túl lassan. A nálam sokkal fittebb Péter mindig inkább a csúcsra rohan, így rajtam múlott, hogy egyenletes tempót állítsak be.
A fehérbe öltözött zarándokok úgy vánszorogtak előre, mintha transzban lennének. A kisgyermekektől az idős emberekig mindent láttunk felfelé haladni. Azt mondják nekünk, hogy a legtöbb buddhista életében egyszer meg akarja menni a felemelkedést – és egyszer talán elég is. Valójában egy helyi mondás tartja: "Ha soha nem másztad meg Sri Padát, bolond vagy; ha kétszer másztad meg, akkor átkozott bolond vagy."
Egyre-másra vánszorogtunk, próbáltuk módosítani a futási stílusunkat. Péter szereti a hosszú, de ritka szüneteket, én viszont a rövid szüneteket, de sokat. Bámulatosan türelmes volt, miközben folyamatosan oldalra csoszogtam, és könyörögtem, hogy hagyjam abba.
alt="majdnem a tetején, miközben megmászta az Ádám-csúcsot">Atlas & BootsMajdnem megvan!
Gondoltam egy teaszünetet, de nem döntöttem el, mert reméltem, hogy elkerülöm a WC-t. Azt olvastam, hogy szörnyűek, bár érdemes megjegyezni, hogy Péter úgy gondolta, hogy "jól vannak".
Egy szinte függőleges résszel kezdtük, oldalt kapaszkodókkal. Amikor egy elhaladó szerzetes azt mondta nekünk, hogy körülbelül 750 lépésre vagyunk a csúcstól, nem hittem neki teljesen. A gyakori szünetek ellenére, vagy talán éppen ezek miatt, meglepően jól éreztem magam a lábaimban. Annyit és olyan sokáig készültem a mászásra, hogy igazából közel sem volt olyan megerőltető, mint amire számítottam.
Megmásztuk az utolsó szakaszt, és 5:15-kor értünk a csúcsra, összesen 2 óra 45 perccel az indulás után. A napkelte reggel 6 órakor volt, és mivel az utolsó platformon nem szabad cipőt felvinni, úgy döntöttünk, hogy várunk alatta egy kicsit. Itt jött ki igazán a sok rétegünk.
alt="Napfelkeltét várva Ádám-csúcs megmászása közben">Atlas & BootsVárva a napfelkeltét
Amikor eljött az idő, levettük a cipőnket (zokni rendben van) és elindultunk. Néhány korábbi zarándok jó tippet adott nekünk: menjünk fel az utolsó emelvényre 20 perccel napkelte előtt, de ne álljunk meg a lépcső tetején, mint a többiek. Ehelyett sétáljon az óramutató járásával megegyező irányba a peronon, és parkoljon a lépcső mellett.
Ez egy jó hely a napkelte nézéséhez. A hegymászók megkongathatják az ösvényen lévő két harang egyikét, ahogy az a csúcsra feljutó zarándokoknál szokás.
alt="Napfelkelte az Ádám-csúcs megmászása után">Atlas & BootsA napkelte első jelei
A napkelte szép, de az igazán látványos kilátás a peron másik oldalán van. Csúcsszezonban (januártól márciusig) 80% esély van arra, hogy meglássuk a hegy árnyékát, amely háromszög alakú jelenésként jelenik meg a horizonton. Az Ádám-csúcs egyik rejtélye az árnyék tökéletesen háromszög alakú körvonala, amely nem egyezik a tényleges csúcs szabálytalan alakjával.
alt="Árnyak az Ádám-csúcs megmászása után">Atlas & BootsSri Pada kísérteties piramisárnyéka
Bekukucskáltunk az apró templomba, amelyben a híres lábnyom (vagy legalábbis annak benyomása; az igazi lábnyom állítólag a felszín alatt) található. Az aranylevél, a pénzcsomók és a bonyolult dísztárgyak ellenére a lábnyomot beárnyékolta a csúcs alatt sodródó felhőszőnyeg.
Egy órát töltöttünk a csúcson, és reggel 7-kor indultunk lefelé, ügyelve arra, hogy azon az úton ereszkedjünk le, amelyen felfelé haladtunk. Két útvonal van felfelé, és a rosszat lefelé haladva mérföldekre maradnak a hegymászók attól a helytől, ahol elindultak. Az ereszkedés kemény volt, de sokkal gyorsabb, mint a mászás (1 óra 30 perc alatt sikerült, szemben a 2 óra 45 perccel felfelé).
alt="Szőnyegfelhők az Ádám-csúcs megmászása után">Atlas & BootsA csúcsot felhőtakaró veszi körül
Természetesen rengeteg időt szakítottunk arra, hogy élvezzük a kilátást – a leghihetetlenebbeket, amelyeket valaha láttunk. Valójában az Ádám-csúcs megmászása volt a legjobb dolog, amit Srí Lankán tettünk. jobb, mint a leopárdok Yala-ban, jobbak, mint a kölyökelefántok Udawalawe-ban, jobbak, mint a gyönyörű Ella-sziklán vagy annak masszív megfelelőjénél Sigiriyában túrázni, és jobbak, mint Trinco és Bentota strandjai.
Valójában nem érzem magam annyira kimerültnek Srí Lankától.
Az Ádám-csúcs megmászása: a lényeg
Mi: megmászni az Ádám-csúcsot Srí Lankán.
Hol: Mivel a Dalhousie nagyrészt beépítetlen, hiányzik a minőségi szállás. A Fehér Házban szálltunk meg, az Adam's Peak-ben, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt az Ádám-csúcsra, de néhány ügyes személyzet is, mint fentebb említettük. Ehelyett próbálja ki a Queensarkot, a Hugging Clouds-t vagy a Daddy’s Guest Home-ot, amelyek mindegyike magas rangot kapott a Booking.com-on.
Érdemes megjegyezni, hogy a Dalhousie-t nem sok keresőben találtuk meg, ezért érdemes inkább a Nallathanniya-ra keresni.
Mikor: Az Ádám-csúcs megmászását legjobb január és március között megtenni, hogy a lehető legjobban élje meg a hangulatot. Ezután az ösvényt kivilágítják, teakunyhók szegélyezik az utat, és a zarándokok elegyednek a turistákkal. Ezt szem előtt tartva jól tenné, ha elkerülné a Srí Lanka-i újévet április közepén, minden teliholdat (úgynevezett „poya” napokon), és ha lehetséges, még a hétvégén is. Ilyenkor a legforgalmasabb az ösvény, és előfordulhat, hogy sorban állsz a csúcsért.
Szezonon kívül is fel lehet mászni az Ádám-csúcsra, de vigyen magával élelmet, vizet és egy jó zseblámpát. Napközben is fel lehet mászni rá, de a csúcsot gyakran eltakarják a felhők, és ha derült is van, akkor sem látni a híres árnyékot.
Hogyan: Az Ádám-csúcsot Dalhousie-ból a legkönnyebb megmászni (7 km, kb. 3 óra). Egy alternatív, sokkal hosszabb útvonal (15 km, kb. 7 óra) a hegy Ratnapura oldaláról Palabaddale-n keresztül emelkedik fel.
Dalhousie-t vonattal érheti el Hattonba, majd busszal vagy tuk-tuk-kal. A vonatok többek között Colombóból, Kandyből és Ellából indulnak – itt nézze meg a menetrendet (az „Ella” a keresés legördülő menüjében „Elle”-ként szerepel). Érdemes megjegyezni, hogy a Dalhousie-t nem sok keresőben találtuk meg, ezért próbálja inkább a Nallathanniya-t.
A Hattonból Dalhousie-ba közlekedő busz 10 percenként indul, és gyönyörű vidéken kanyarog. Az út 1,5 órát vesz igénybe, és ára 75 LKR (0,60 USD). A tuk-tuk út 1 órát vesz igénybe, és ára 1000-1500 LKR (7-11 USD).
Ehelyett érdemes átutalni. A szállodája meg tudja oldani ezt, de mindig érdemes megbeszélni a kedvezményt, mivel ezek általában túlzóak (pl. ha azt írják, hogy 15 000 LKR, kérjen 11 000-et).
Sok turista úgy dönt, hogy sofőrt alkalmaz az egész útra. Ez körülbelül napi 45 dollárba kerül (beleértve azokat a napokat is, amikor nem használja az illesztőprogramot). Az Ajaa-t (+94 777 284 178) és a Sisi-t (+94 777 203 083) használtuk rövidebb transzferekhez, és barátságosnak és megbízhatónak találtuk őket.
A legtöbb nemzetközi járat a Bandaranaike nemzetközi repülőtéren (CMB) száll le. Foglaljon a Skyscanneren keresztül a legjobb árakért.
old=““>
A Lonely Planet Sri Lanka egy átfogó útikalauz Srí Lankára, ideális azok számára, akik szeretnék felfedezni a legnépszerűbb látnivalókat, és kevesebbet utaznak.
.