Veszélyben a Kanári-szigetek: a túlturizmus veszélyezteti az életminőséget!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A cikk rávilágít a túlturizmus kihívásaira, környezetre és életminőségre gyakorolt ​​hatására, valamint a lehetséges megoldásokra.

Der Artikel beleuchtet die Herausforderungen des Übertourismus, seine Auswirkungen auf Umwelt und Lebensqualität sowie mögliche Lösungsansätze.
A cikk rávilágít a túlturizmus kihívásaira, környezetre és életminőségre gyakorolt ​​hatására, valamint a lehetséges megoldásokra.

Veszélyben a Kanári-szigetek: a túlturizmus veszélyezteti az életminőséget!

2022-ben a globális utazások körülbelül 1,5 milliárd érkezést regisztráltak, ami 2019 után a második legmagasabb rekord. Az idegenforgalmi szektort azonban egyre gyakrabban éri kritika, különösen a „túlturizmus” kifejezés mindenki ajkán. Ez az utazók túlzott zsúfoltságát írja le egy adott helyen, ami hatással lehet mind a helyiek, mind a nyaralók életminőségére. Az UNWTO szerint a túlturizmus az életminőség romlásához vezet, mivel számos népszerű nyaralóhelyen megnőtt a látogatók száma.

A Kanári-szigetek kiváló példája ennek a problémának. Körülbelül 2,2 millió helyi lakos él itt, miközben lenyűgöző, 15,2 millió turista kereste fel a szigeteket 2022-ben. Bár ez a hatalmas látogatóáradat több mint egyharmadával járul hozzá a Kanári-szigetek gazdaságához, az előnyök elsősorban a nagybefektetőket érik el. Emellett a rövid távú bérleti díjak növekedése akut lakáshiányhoz és emelkedő bérleti díjakhoz vezet, ami tovább rontja a helyiek életkörülményeit.

Környezeti hatás és erőforrás-felhasználás

Nem elhanyagolhatóak a tömeges turizmus környezeti következményei sem: a zaj, a szemét, a forgalmi torlódások és a vízkészletek túlzott felhasználása mindennapos mellékhatások. Míg a nyaralók sok esetben lényegesen több vizet fogyasztanak, mint a helyi lakosság, ez a megnövekedett erőforrás-felhasználás egyes régiókban komoly problémákhoz vezetett. Példa erre Mallorca, ahol a kibocsátott szennyvíz veszélyezteti az érzékeny tengeri füves réteket.

A turizmus az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának is jelentős forrása, a globális kibocsátás 8-10%-áért felelős. Ennek fő oka a légi közlekedés, és 1995 és 2019 között riasztóan 65%-kal nőtt a turizmusból származó kibocsátás. Németországban a rövid utazások száma 24%-kal, összesen 94 millióra nőtt 2022-ben, ami szintén magas CO2-kibocsátáshoz vezet.

Az olcsó repülőjegyek és körutak hatása

Az olcsó repülőjegy-ajánlatok és az ezzel járó utazások növekedése elősegítette a turisztikai gócpontok kialakulását. A tengerjáró hajók különösen nagy terhet rónak a helyi infrastruktúrára, de csak korlátozott helyi gazdasági előnyökkel járnak. A „szett jetting” jelensége, amelyben a népszerű sorozatok és filmek forgatási helyszínei nagyszámú turistát vonzanak, szintén a látogatók számának növekedéséhez vezetett ezeken a helyszíneken, például Mauiban, Szicíliában és Dubrovnikban.

A túlturizmussal járó kihívások ellensúlyozása érdekében számos városban, például Velencében vagy Lisszabonban, belépési korlátozásokkal próbálják csökkenteni a látogatók számát. A pozitív megközelítés Koppenhágából származik, ahol a környezetbarát utazást díjmentes ajánlatokkal jutalmazzák az utazóknak. Ezen erőfeszítések ellenére jelenleg nincs egységes megoldás a túlturizmus leküzdésére, és a látogatók kezelésének és elosztásának megközelítései továbbra is változatosak és egyéniek.

A turizmus hatásaival és kihívásaival kapcsolatos további információkért tekintse meg ezt a jelentést német hullám vagy a prospektusát Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség.

Quellen: