A bérleti díjak robbanásszerűen emelkednek: minden hetedik fizeti bevételének több mint 50 százalékát!

A bérleti díjak robbanásszerűen emelkednek: minden hetedik fizeti bevételének több mint 50 százalékát!

A YouGov közvélemény-kutató intézet jelenlegi felmérése a németországi lakhatási helyzetet mutatja be. A bérlők körülbelül 15%-a nettó jövedelmének több mint felét költi bérleti díjra. Az egyedülálló szülők, a városlakók és a migráns hátterűek különösen súlyosan érintettek. Ez a fejlemény a lakhatási körülmények közötti társadalmi szakadék növekedéséhez vezet, amely tovább nő. Több mint 4000 embert kérdeztek meg reprezentatívan, köztük csaknem 2400 bérlőt. A felmérés riasztó eredménye, hogy még a válaszadók 3%-ának is nettó jövedelme több mint 70%-át bérleti díjra kell fordítania.

A városi területek kihívásai óriásiak. A városlakókat háromszor nagyobb valószínűséggel érintik a szűk életterek és a magas fix költségek, mint a vidéki területeken élőket. A kis lakások és a növekvő járulékos költségek megterhelik a mindennapi életet, és megnehezítik a városi életet. A felmérés szerint a válaszadók 8%-a jövedelmének kevesebb mint 20%-át költi albérletre, míg körülbelül 50%-uk jövedelmének 20-39%-át költi lakhatásra. 17%-uk még a fizetésének 40-49%-át is kifizeti. Figyelemre méltó, hogy a bérlők 53%-a lakik olyan lakásban, ahol több szoba van, mint ember, szemben a tulajdonosok 76%-ával.

Növekvő lakáshiány és bérleti árak emelkedése

Különösen jelentős hatással van az élethelyzetre a megfizethető lakások hiánya a német nagyvárosokban. Becslések szerint mintegy 1,9 millió megfizethető lakás hiányzik, ebből 1,4 millió a 45 négyzetméter alatti lakás, amelyek különösen fontosak az egyszemélyes háztartások számára. A legnagyobb hiány olyan városokban tapasztalható, mint Berlin, Hamburg és Köln. A lámpás kormány évi 400 000 új lakás létrehozását tűzte ki célul, de ezek a célok nem valósulnak meg. A magas építési érdeklődés és költségek azt jelentik, hogy a befejezések drámai mértékben csökkenhetnek.

2023-ban a befejezések várhatóan 295 000-ről a várhatóan 223 000-re csökkennek. Ez majdnem elérheti a 2009-es történelmi mélypontot. Egy felmérés szerint a nagyvárosokban tíz háztartásból négy (körülbelül 8,6 millió ember) problémásan magas lakbér terhe mellett él. A bérbeadó háztartások csaknem 13 százaléka kevesebb, mint a bérleti díj levonása utáni létminimum.

Társadalmi hatások és megoldások

A magas bérleti költségek nemcsak anyagi terheket okoznak, hanem sok embert akadályoznak abban, hogy részt vegyenek a társadalomban. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez korlátozza az oktatásba és a mobilitásba való befektetést, ami viszont elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenséget. Az egyik javaslat a helyzet javítására a nonprofit státusz visszaállítása a lakástársaságok számára. Ez bizonyos feltételek mellett összeegyeztethető lehet az uniós joggal.

A lámpás kormány az államilag támogatott lakhatási kiadások növelését tervezi. A szociális lakások megerősítését és a lakbérszabályozás javítását is fontolgatják. Ezekre az intézkedésekre sürgősen szükség van a súlyosbodó lakáshiány ellensúlyozására. A növekvő lakbérek terheihez kapcsolódó társadalmi problémák hosszú távú stratégiákat és egyértelmű lakbérszabályozást igényelnek a drámai trend megállításához.

Leadersnet beszámol arról, hogy a lakhatási helyzet Németországban tovább romlik Boeckler bemutatja a lakáskínálat mélyreható problémáit és a lehetséges megoldásokat.