Több mint 200 tonna régi ruha: német textilhulladék hegyei külföldön!
Fedezze fel, hogyan támogatja a németországi használt textilek begyűjtéséről szóló uniós szabályozás az újrahasznosítást és hogyan kezeli a környezeti problémákat.

Több mint 200 tonna régi ruha: német textilhulladék hegyei külföldön!
Riasztó tendencia, hogy Izlandról több mint 200 tonna használt ruhát szállítanak külföldre égetésre. Ez a gyakorlat fontos kérdéseket vet fel a textilhulladékkal és annak környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Hangos Izland Review Az alpesi köztársaság a régi ruhák hatékony újrahasznosítási megoldásainak hiányától szenved, ami a tervezett hulladékártalmatlanítást eredményezi.
A már nem hordott régi ruhadarabok nagy részét elégetik, vagy más módon ártalmatlanítják. Ez sok európai országban általános tendenciának felel meg: Németországban évente 1,3 millió tonna ruhadarabot dobnak ki, gyakran az újrahasznosítás lehetősége nélkül. Hangos taz A németországi felnőttek átlagosan 95 ruhadarabbal rendelkeznek, de sokat ritkán használnak.
A régi ruhák újrahasznosításának kihívásai
Év eleje óta életbe lépett az EU használt ruházati rendelete, amely kimondja, hogy a használt textíliákat a továbbiakban nem szabad a háztartási hulladékkal együtt kidobni. Ennek a rendszernek a célja a szálak újrafelhasználásának előmozdítása, de számos kihívással néz szembe. Gyakran előfordul, hogy az anyagok kevert anyagokból állnak, amelyeket nem könnyű újrahasznosítani. Ezenkívül a válogatás kézi munkát igényel, ami korlátozza az újrahasznosítás hatékonyságát.
A kialakult szabályozás ellenére jelenleg a régi ruháknak mindössze 1 százalékát hasznosítják újra az EU tagállamaiban. Sok vállalat az újrahasznosított anyagok túltermeléséről számol be, miközben az ipar iránti kereslet továbbra is alacsony. A helyzetet rontja, hogy a ruhakonténerek üzemeltetői attól tartanak, hogy az összegyűjtött textíliáknak csak kis része kerül ténylegesen újrahasznosításra.
A textilipar globális környezeti hatásai
A textilipar a környezetszennyezés egyik fő okozója, még inkább, mint a nemzetközi légi- és hajóforgalom együttvéve. A világ vízszennyezésének 20 százalékáért felelős, és körülbelül 2700 liter édesvízre van szükség egyetlen pamutpóló előállításához. Ennek fényében még inkább sajnálatos, hogy sok ruhadarab a szemétbe kerül, ahelyett, hogy fenntartható módon használnák vagy újrahasznosítanák.
Kulcsfontosságú a hulladékártalmatlanító cégek kezdeményezése, hogy új technológiákat dolgozzanak ki a régi ruhák válogatására. A FairWertung egyesület hangsúlyozza az újrahasznosítás fontosságát, és megköveteli, hogy a gyártók úgy alakítsák ki termékeiket, hogy azok könnyebben újrahasznosíthatóak legyenek.
A jelenlegi helyzetre való tekintettel a rendszer fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy megfeleljünk a régi ruhák újrahasznosításának kihívásainak. Az új begyűjtési rendszerek létrehozása 12 és 36 hónap közötti időt vehet igénybe. A fogyasztóvédők azt tanácsolják, hogy ne vegyék szó szerint a háztartási szemétbe dobás tilalmát, hogy ne veszélyeztessék más textíliák használhatóságát.
A régi ruhák újrahasznosítása és újrafelhasználása elengedhetetlen lépések a környezeti tehermentesítéshez és a textilipar szükséges fenntarthatóságának biztosításához. A helyzet azonban jelenleg aggasztó Izlandon, valamint Németországban és más európai országokban.