Túlzsúfolt álomszigetek: Európa harcol a tömegturizmus ellen!

Túlzsúfolt álomszigetek: Európa harcol a tömegturizmus ellen!

A tömegturizmus egyre nagyobb kihívás elé állítja Európa sűrűn látogatott helyeit, különösen a szigeteken. A rekordszámú látogatószám okozta nyomás nemcsak a természeti erőforrásokat érinti, hanem közvetlen hatással van a lakosok életminőségére is. A jelentés szerint Euronews A helyi lakosok tiltakozásai egyre inkább kikövetelik a hatóságok figyelmét. Sok érintett területen növekvő megélhetési költségekkel kell szembenézniük, mivel a lakhatás és a helyi szolgáltatások iránti kereslet exponenciálisan növekszik.

A BookRetreats.com elemzése azt mutatja, hogy Máltán a legmagasabb a turisztikai sűrűség Európában, négyzetkilométerenként több mint 38 700 vendégéjszakával. Ez a rendkívül magas szám arra késztette a máltai kormányt, hogy napi 4000 fős látogatót vezessen be a turisztikai hotspotokon. Ugyanakkor azt tervezi, hogy 2034-re 4,5 millióra növeli a teljes látogatószámot, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan lehet fenntarthatóan kezelni ezt a terhet.

Torlódás a Kanári-szigeteken

A Kanári-szigeteket is érintik ezek a tendenciák. Lanzarote, Tenerife és Gran Canaria négyzetkilométerenként több mint 21 600, 16 873 és 16 709 éjszakára szól. A lakosok fokozott intézkedéseket szorgalmaznak a látogatók számának korlátozására a helyi kultúra védelme érdekében. Hasonló forgatókönyveket figyelünk meg Ibizán és Formenterán, ahol a négyzetkilométerenkénti éjszakázások száma szintén meghaladja a 17 000-et, és a megélhetési költségek is emelkednek. A Baleár-szigetek regionális kormánya szigorúbb engedélyek bevezetését tervezi a turizmus visszaszorítása érdekében.

Ezzel szemben a norvégiai Svalbard más megközelítést alkalmaz, és négyzetkilométerenként mindössze 2,4 éjszakát biztosít. A sziget célja a fenntartható turizmus előmozdítása. A finn Åland és a svéd Gotland szintén kevésbé zsúfolt úti cél, és igyekeznek minimalizálni a tömegturizmus hátrányait.

A fenntartható turizmus megközelítései

A görögországi Chios a fenntartható turizmust is népszerűsíti négyzetkilométerenként mindössze 21 000 éjszakai szállással, míg El Hierro, a Kanári-szigetek egyike azon dolgozik, hogy 2050-re nulla kibocsátású megközelítést érjen el négyzetkilométerenként mindössze 610 éjszakázással. Az El Hierro célja, hogy 2030-ra 50%-kal csökkentse a kibocsátást, azt mutatja, hogy a helyi kezdeményezések milyen pozitív hatással lehetnek az ökológiai lábnyomra.

A kiegyensúlyozott turizmus megteremtését célzó intézkedéseken túl – hangsúlyozza a blogoldal Ilios a tömegturizmus átfogó menedzselésének szükségessége. Az olyan városokban, mint Barcelona és Velence, amelyek a tömegturizmus kihívásaitól szenvednek, a társadalmi nyugtalanság és a magas megélhetési költségek egyre több turizmust korlátozó intézkedéshez vezetnek. A turizmus fenntartható megközelítése nemcsak a környezet, hanem a desztinációk kulturális identitásának szempontjából is előnyös.

A technológiai újítások, mint például az intelligens városok és a zsúfolt helyekről valós idejű információkhoz való alkalmazások, szintén segíthetnek a tömegturizmus negatív következményeinek ellenőrzésében. A turisták felvilágosítása viselkedésük környezeti hatásairól és a környezetbarát utazást célzó kampányok kulcsfontosságúak a fenntartható gyakorlatokkal kapcsolatos tudatosság növelésében.

Végső soron a turizmus tudatosabb megközelítésére van szükség az európai desztinációk egyedi kulturális és környezeti értékeinek védelme érdekében. Fodor éves „No List”, amely felsorolja azokat az úti célokat, amelyeket az utazóknak kerülniük kell a fenntarthatóbb utazás érdekében, jó példa erre az erőfeszítésre, és útmutatóként szolgálhat a tömegturizmus negatív hatásainak minimalizálásához.