Görögország irányt változtat: korlátozott körutak a túlturizmus ellen!

Görögország irányt változtat: korlátozott körutak a túlturizmus ellen!

Görögország a túlturizmus jelentős növekedésével néz szembe, különösen a népszerű Kükládok szigetein, mint például Szantorini és Mykonos, amelyek 4,2-es pontszámot értek el a túlturisztikai indexben. Ezek a desztinációk a világ legsebezhetőbb úti céljai közé tartoznak, mind a helyieket, mind a turistákat érintik. A látogatók nagy száma zsúfolt utcákhoz, emelkedő árakhoz és a vízkészletek megterheléséhez vezet, ami már most is kritikus, mivel Santorini vízfogyasztása jelentősen megnőtt az elmúlt években.

Különösen riasztó a vízfogyasztás, amely 2012-ről 2019-re megduplázódott. A következő három évben a fogyasztás további 18 százalékkal, majd egy éven belül 22 százalékkal emelkedett. Szantorini polgármestere, Nikosz Zorzosz szerint a sziget sótalanító kapacitását eredetileg 15 évre tervezték, a gyakorlatban azonban csak öt évig tartott. Ez a fejlesztés rendkívül megterhelő Fira, Szantorini fővárosának 1600 lakosa számára.

A tengerjáró turizmus, mint stressztényező

A görög kormány most azt tervezi, hogy szigorúbb szabályokat vezet be a körutazásokra a túlturizmus elleni küzdelem érdekében. Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök bejelentette, hogy korlátozza a hajók kikötőhelyét, és pályáztatási eljárást vezet be a hajókra. Ezek az intézkedések azt hivatottak megakadályozni, hogy túl sok tengerjáró turista elriassza a többi látogatót, ami tovább csökkentheti a szigetek gazdasági előnyeit.

Tavaly 847 millió eurós forgalmat bonyolítottak le a körutak, ami több mint kétszerese az előző évinek. Azonban sok tengerjáró turista a fedélzeten tölti az éjszakát, és többnyire a hajókon eszik, csökkentve a helyi vállalkozások számára termelt közvetlen hasznot. A nagyobb tengerjáró hajók, mint például a Norwegian Epic és az Odyssey of the Seas több mint 4000 utast tudnak szállítani, tovább rontva a helyzetet az amúgy is zsúfolt szigeteken.

Ökológiai és infrastrukturális kihívások

A túlturizmus problémái nem korlátozódnak Görögország szigeteire. Az olyan európai városok, mint Amszterdam és Koppenhága, szintén magas overturizmus-mutatókkal rendelkeznek, és ki vannak téve az olyan negatív hatásoknak, mint a környezetromlás, az infrastruktúra túlterhelése és a helyiek életminőségének romlása. Az idegenforgalom folyamatos nyomása hosszú távon csökkentheti ezen desztinációk vonzerejét minden látogató számára.

Josh Weinstein, a Carnival vezérigazgatójának véleménye, miszerint ezek a korlátozások „sajnos adottak”, tükrözi azt a szükséges sürgősséget, amellyel a fenntarthatóság és az ökológia kérdéseivel foglalkozni kell a turisztikai szektorban. Chris Theophilides, a Celestyal vezérigazgatója egy továbbfejlesztett kikötőhely-foglalási rendszert javasol, hogy megfeleljen a növekvő igényeknek és a változó turizmusnak.

A Görögország által megtett lépések mintaként szolgálhatnak más turisták által sűrűn érintett régiók számára a gazdasági előnyök és a környezeti fenntarthatóság közötti egyensúly fenntartásában.