Egyiptom: Bezárják a Szent Katalin-kolostort? A minisztérium ellentmond!

Egyiptom: Bezárják a Szent Katalin-kolostort? A minisztérium ellentmond!

A Szent Katalin kolostor, a világ egyik legrégebbi és legjelentősebb kolostori komplexuma, az egyiptomi állam támogatásával szembesül a jövőjéről folyó vitában. Az egyiptomi külügyminisztérium 2025. június 1-jén biztosította, hogy a Sínai-félszigeten található kolostort nem fenyegeti a bezárás. Ez a kijelentés a médiában megjelent hírekre reagált, amelyek a történelmi kolostor esetleges kisajátításáról és múzeummá alakításáról beszéltek. Ezeket az állításokat határozottan cáfolták, és a bíróság megerősítette, hogy a görög ortodox szerzetesi közösség fenntartotta a kolostor használati jogát. Az egyiptomi állam továbbra is a kolostor tulajdonosa marad.

Abdel Fattah El-Sisi egyiptomi elnök hangsúlyozta, hogy a térségben tervezett turisztikai projektek nem veszélyeztetik a Szent Katalin-kolostor szentségét. A kolostornak óriási kulturális és vallási jelentősége van mind a zsidók, mind a keresztények számára. Az égő bokor néven ismert helyen található, ahol Isten kinyilatkoztatta Mózesnek. Az V. századra visszanyúló komplexum 2002-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára, ezzel is hangsúlyozva nemzetközi értékét. Deutschlandfunk kultúra jelentették.

A Szent Katalin kolostor története

A kolostornak hosszú és eseménydús története van, amely a korai kereszténységig nyúlik vissza. Egy keresztény zarándok első feljegyzett látogatása Jabal Musában Julianos Saba volt 363-ban. A következő évszázadokban a régió fontos szerzetesi táj lett. 530 körül több mint 600 remete élt a területen, és élt megélhetési gazdasággal. A híres szerzetesek, például Johannes Klimakos és Anastasios Sinaites történetei tanúskodnak a kolostor szellemi jelentőségéről. A Sínai-hegyet említi a Korán, ami illusztrálja a hely vallási sokszínűségét az iszlám kontextusban, mint pl. Wikipédia ) kerül bemutatásra.

A kolostor építészetét az évszázadok során többször is felújították. Justinianus császár fontos épületeket építtetett 548 és 565 között, hogy megvédjék a szerzeteseket a rajtaütésektől. A 640-es iszlám hódítás és az azt követő változások ellenére a kolostor a hit helye maradt, és megőrizte meglévő vallási közösségét. A 10. században püspökség jött létre, és a szerzetesi közösség szoros kapcsolatot ápolt a Bizánci Birodalommal.

A jelenlegi helyzet és kihívások

A közelmúlt politikai fejleményei és a turizmusra való összpontosítás aggodalmakat vet fel a Szent Katalin-kolostor jövőbeli irányával kapcsolatban. A tervezett újjáépítésről és esetleges kisajátításról szóló sajtóhíreket nemcsak az egyiptomi külügyminisztérium utasította el, hanem a bírósági megerősítés is alátámasztotta, hogy a kolostor továbbra is a görög ortodox közösség igazgatása alatt áll.

A Szent Katalin-kolostor ezért továbbra is nemzeti örökség, és Egyiptom kulturális emlékezetének központi eleme. Az állam legutóbbi védettségi nyilatkozatai és az UNESCO világörökségi helyszínhez való kapcsolódása egyértelművé teszi, hogy az egyiptomi állam elkötelezett a kolostor megőrzése mellett, és nem veszélyezteti történelmi jelentőségét. Az elkövetkező évek meghatározóak lesznek a turisztikai fejlesztések és az egyedülálló hely szellemi értékeinek megőrzése közötti egyensúly megteremtésében.