Jegesmedvék veszélyben: Egy szenvedélyes felderítő utolsó expedíciója

Jegesmedvék veszélyben: Egy szenvedélyes felderítő utolsó expedíciója

Az északi jegesmedvékről szóló kétrészes dokumentumfilmet 2025. május 28-án vetítik. A film egy év történetét meséli el ezekkel a hatalmas ragadozókkal, Dennis Compayre jegesmedve felderítő vezetésével. Dennis, aki régóta szereti a jegesmedvéket, évtizedek óta figyeli a kanadai Hudson-öböl medvéit, és lehet, hogy utolsó expedícióját tervezi, hogy egy jegesmedvék családját kövessen több mint egy évig. Célja, hogy megvizsgálja, hogyan alkalmazkodnak az állatok a globális felmelegedés okozta változásokhoz. Ez az expedíció riasztó környezeti tanulmányok közepette, amelyek azt sugallják, hogy a Hudson-öbölben élő jegesmedvék a 2030-as években regionálisan kihalhatnak, ha a globális hőmérséklet tovább emelkedik. Erről az artenmortal.de weboldal számolt be.

A Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent új tanulmány a két Celsius-fok feletti globális hőmérséklet-emelkedés hatását elemzi a HUDSON-öböl jegesmedve-populációjára. Észak-amerikai és nemzetközi intézmények kutatói arra figyelmeztetnek, hogy ez a növekedés drámai következményekkel járhat a medvékre és táplálékforrásukra, a gyűrűsfókákra nézve. A visszahúzódó tengeri jég minden júliusban a szárazföldre kényszeríti a jegesmedvéket, ahol zsírtartalékaikra támaszkodnak a túléléshez. Az éghajlatváltozás már a jéggel borított napok számának jelentős csökkenéséhez vezetett a Hudson-öbölben, ami kihatással van a jégen odúkat alkotó gyűrűsfókák alapjaira.

A klímaváltozás veszélye

A Hudson-öböl, a Jeges-tenger szezonálisan jéggel borított peremtengere, a jegesmedvék (Ursus maritimus) nagy populációinak ad otthont. A változó éghajlat azonban már az 1990-es években is csökkentette a jegesmedve-populációkat, különösen a Hudson-öböl nyugati részén. A tartós, mérsékelt, 1,6 Celsius-fokos felmelegedés azt jelentheti, hogy a Hudson-öböl déli részén élő jegesmedvék nem lesznek képesek túlélni. Két fokos felmelegedés mellett a jégmentes időszakok a térségben várhatóan 174-182 napig tartanak. A legtöbb ökológus egyetért abban, hogy a jegesmedvék nem élik túl a 180-200 napnál hosszabb böjt időszakát, ami aláhúzza, hogy globális erőfeszítésekre van szükség az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Az éghajlatváltozás pusztító hatásainak minimalizálása érdekében sürgősen olyan intézkedésekre van szükség, mint a kibocsátás csökkentése és a szénlábnyom minimalizálása. A tanulmány eredményei nemcsak a jegesmedvék számára fontosak, hanem más veszélyeztetett ökoszisztémákra is vonatkoznak, például a floridai és ausztráliai korallzátonyokra. Az éghajlatváltozás pusztító következményeinek másik példája a Bramble Cay mozaikfarkú patkány kipusztulása, amelynek élőhelye az emelkedő tengerszint miatt elveszett.

Dennis Compayre jegesmedvékről szóló dokumentumfilmje és az éghajlati tanulmányok eredményei rávilágítanak arra, hogy sürgősen fel kell hívni a figyelmet az éghajlatváltozásra, és globálisan együttműködni e fenséges állatok és sok más faj túlélése érdekében. A dokumentumfilmről és a jegesmedvéket fenyegető veszélyről a következő címen találhat információkat ARD médiakönyvtár és artenmortal.de.