Új törvények a rövid távú bérlésre: káosz a nyaralók piacán!

Új törvények a rövid távú bérlésre: káosz a nyaralók piacán!

Spanyolországban olyan szabályozás lép életbe, amely messzemenő változásokat fog eredményezni a rövid távú bérbeadás szektorában. Ezentúl az ingatlantulajdonosoknak engedélyt kell szerezniük ahhoz, hogy lakásukat nyaralóknak adhassák ki. Emellett számos engedélyt is be kell szerezniük. Ezeknek az új törvényeknek az a célja, hogy javítsák az üdülési bérlési üzletág ellenőrzését és átláthatóságát, míg Pablo Bustinduy fogyasztóvédelmi miniszter a bérlők és a vendégek jogainak megerősítését emeli ki. Hangos orf.at átfogó tájékoztatást kell adnia a vendégeknek, beleértve banki adataikat is. Ezeket az adatokat egy nemzeti adatbázisba továbbítják a nagyobb átláthatóság érdekében.

Az illetékes minisztérium megállapította, hogy az olyan platformokon, mint az Airbnb és a Booking.com számos hirdetésnek nincs engedélyszáma, és továbbra sem világos, hogy a bérbeadó magán- vagy kereskedelmi jellegű-e. A szigorúbb irányelvek különösen a cégekre vonatkoznak, amely magában foglalja a fogyasztói panaszirodák létrehozását is. Ezek az intézkedések annak a szélesebb tervnek a részét képezik, amely a lakhatási válság kezelésére irányul olyan népszerű nyaralóhelyeken, mint Mallorca, Barcelona és Madrid.

Az ingatlanválság háttere

Az elmúlt tíz évben a bérleti díjak a Baleár-szigeteken mintegy 158 százalékkal emelkedtek. Ez az elmúlt években többször is tiltakozáshoz vezetett a túlturizmus és a „gazdag külföldiek” hatásai ellen. 2023 áprilisában országos tüntetések zajlottak a lakásválság ellen. Pedro Sanchez miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a lakáshasználatot prioritásként kell kezelni a turisztikai célokkal szemben. Ez különösen fontos, tekintettel arra, hogy csak 2023-ban körülbelül 27 000 ingatlant vásároltak EU-n kívüli állampolgárok bérbeadás céljából.

A spanyolországi turizmus virágzik, a nemzetközi vendégek száma 2023 első negyedévében 17,1 millióra nőtt. Ez a fejlemény azonban együtt jár a lakáspiacra nehezedő növekvő nyomással. A nyaralók kiadásai 7,2 százalékkal 23,5 milliárd euróra nőttek ebben az időszakban, ami elősegítette a spanyol gazdaság élénkítését. E pozitív számok ellenére a szakértők bírálják az építőipari tevékenység hiányát, amely szerintük inkább az ingatlanválságért felelős, mint maga a turizmus.

Szabályozás nemzetközi összehasonlításban

A rövid távú bérletek problémája nem csak Spanyolországban probléma. Számos európai városban, köztük Lisszabonban, Amszterdamban és Milánóban mindennaposak a megfizethető lakhatásért folytatott demonstrációk. A kritikusok attól tartanak, hogy az olyan platformok, mint az Airbnb, tovább emelik a bérleti díjakat, ami fokozott szabályozást és politikai intézkedéseket tesz szükségessé. Sok városban, például Málagában az üdülőapartmanoknak már meghatározott követelményeknek kell megfelelniük, míg más régiókban nagyon eltérőek az előírások.

Az EU 2026 májusára tervezi a rövid távú bérbeadásra vonatkozó szabályozást, amely kiterjedt adatgyűjtést tesz szükségessé a szolgáltatók részéről. A szakemberek már most is felfigyelnek arra, hogy az Airbnb és a hasonló platformok egyre kevésbé azonosíthatók a megosztási gazdaság eredeti koncepciójával, ugyanis gyakran egész lakótömböket tartanak fenn turisztikai célokra. A tanulmányok azt mutatják, hogy Barcelonában a bérleti díjak a magas Airbnb-sűrűségű területeken akár 7%-kal is emelkedtek.

Németországban is élénk a vita a megosztási gazdaság lakáspiaci hatásairól. Míg egyes tanulmányok, például a Fraunhofer Institute tanulmánya szerint az Airbnb nem befolyásolja a bérleti díjakat, mások azt mutatják, hogy Berlinben a bérleti díjak a rövid távú bérletek miatt emelkednek. E fejlemények fényében egyre népszerűbbek az olyan új platformok, mint a Home Exchange és a Fairbnb.coop, amelyek inkább a közösségi értékek felé orientálódnak.