A Bundestag úgy dönt: Bizottságok mindenkinek – Az AfD hevesen tiltakozik!

A Bundestag úgy dönt: Bizottságok mindenkinek – Az AfD hevesen tiltakozik!

A Bundestag 2025. június 5-én elfogadta a Választási Ellenőrzési, Mentelmi és Ügyrendi Bizottság értelmező határozatát. Ez a döntés a CDU/CSU, az SPD, a Szövetség 90/Zöldek és a Baloldal szavazataival született, míg csak az AfD képviselőcsoportja szavazott ellene. A határozat az állandó bizottságok elnöki és alelnöki tisztségére való javaslattétel jogával kapcsolatos a hozzáférési eljárásban.

A határozat a Szabályzati Bizottság jelentésén (21/303) alapul, és elismeri, hogy egy képviselőcsoport nem kaphat jogot arra, hogy a belépési eljárásban ugyanabban a bizottságban mindkét posztra jelöltet tegyen. Ez összhangban van a több évtizedes parlamenti gyakorlattal, amely az elnök és az alelnök különböző frakcióinak hovatartozását részesíti előnyben. A bizottsági ülések, különösen a június 1-i ülések megerősítették ezt a szabályt.

A határozat háttere

A bizottság elnöke, Macit Karaahmetoğlu (SPD) és a koalíciós frakciók hangsúlyozzák a különböző frakcióhovatartozások nagy jelentőségét. Az egyik aggály, amelyet az Unió képviselőcsoportja is felvetett, a megüresedések elkerülése, amelyek akkor merülhetnek fel, ha egy képviselőcsoport mindkét pozíciót betölti. Ez a felosztás a bizottságok cselekvési képességét hivatott biztosítani. Az SPD a bizottságok cselekvőképességének esetleges korlátozását is látja, ha mindkét posztot ugyanaz a frakció tölti be.

A zöld képviselőcsoport szóvivője hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gyakorlat minden frakciót köt, és nincs kizárva az ellenzék. Másrészt az AfD bírálja a döntést, és úgy látja, hogy a választási döntés nem indokolt. Hangsúlyozza, hogy egyes jelöltek meg nem választása az üresedés oka.

A bizottságok szerepe a Bundestagban

A Bundestag technikai munkáját nagyrészt a bizottságokban végzik, amelyek technikailag jobban szervezettek, mint a parlamenti képviselőcsoportok. Ilyen például a Jogi Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Petíciós Bizottság. E bizottságok összetétele a képviselőcsoportok arányos képviseletén alapul, ami azt jelenti, hogy az összetételnek tükröznie kell a képviselőcsoportok plenáris ülésen fennálló viszonyát. Ezt nevezik a tükörkép elvének.

A bizottsági elnökség alkotmányos jelentőségű, mert befolyásolhatja egy kisebbség parlamenti ellenőrzési jogait. Ennek ellenére a bizottság elnökének ugyanaz a szavazati joga, mint a többi tagnak. A bizottsági tagok jelölése általában a képviselőcsoportok feladata, míg a bizottságok felállításáról a Bundestag az ügyrendi autonómiája keretében dönt. Az alkotmány által előírt bizottságok közé tartozik a Külügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság.

A Bundestag új döntése azt mutatja, hogy mennyire fontos a hatalom és a felelősség megosztása a parlamenti struktúrákon belül. Ez biztosítja, hogy a különböző politikai nézetek a bizottságok működésében is tükröződjenek.