Miért kellene Németországnak tanulnia Japán megfontoltságából és fegyelmezettségéből!

Miért kellene Németországnak tanulnia Japán megfontoltságából és fegyelmezettségéből!

2025. május 16-án egy szerző reflektál Japánban szerzett tapasztalataira és a német kultúrától való főbb különbségekre. A Tokió, Kiotó és Okinava városaiban tett utazása során szerzett benyomásai megmutatják, hogy Japánban mennyi megfontoltság és fegyelem jellemzi az együttélést. Míg Németországban gyakran az önzés és a versenyképesség uralkodik, Japánban a harmóniát központi értékként értékelik. Ez jelenti Fókusz.

Ennek frappáns példája a tengerparti hotel légköre, ahol a vendégek nyugodtan viselkednek, és nem foglalnak nyugágyakat. Tökéletes csend van a metróban Tokióban; A mobiltelefon és a hangos beszélgetés tabu. Az ilyen viselkedés azt mutatja, hogy az udvariasság és a figyelmesség mélyen gyökerezik a japán mindennapi életben. A szerző azonban sajnálja, hogy Németországban egyre fogyatkozik a tisztelet és a fegyelem, ami a harmonikus együttéléshez szükséges.

A mérlegelés kultúrája

Japánban az egyéni egot gyakran félreteszik a közösség javára. Ez tükröződik a harmonikus társadalmat elősegítő társadalmi normákban. Az olyan erények, mint a figyelmesség, az őszinteség, a bizalom, a szerénység és a visszafogottság, a japán kultúra elemei. Ezek az alapelvek képezik a japán harmonikus társadalom alapját, amelyben kerülik a konfliktust és a közvetlen kritikát a csapások elkerülése érdekében. Nippon információ meghatározza.

A kollektív szellemre példa az a gyakorlat, hogy az alkalmazottak korán érkeznek az irodába, és távolabb parkolják le autóikat, hogy másoknak jobb parkolóhelyet biztosítsanak. Az ilyen megfontolt gesztusok nemcsak a személyes kényelmet biztosítják, hanem a közösséget is erősítik. Ezzel szemben Németországban gyakran érvényesül az „érkezési sorrend, érkezési sorrend” elve, ami tovább erősíti a versenyhelyzetet a mindennapi életben.

Újragondolás szükséges

A szerző felveti, hogy a Z generáció Japánban kezdi megkérdőjelezni a kollektív megfontolás hagyományos értékeit, és több öngondoskodást követel. Ez változást jelenthet a japán társadalomban, amelyet régóta a kollektivizmus gondolata jellemez. A fiatalabbak egyre inkább megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy a társadalmi normáktól való eltérések kirekesztéshez vezethetnek.

E megfigyelések alapján a szerző azt javasolja, hogy Németország tanulhatna Japán fegyelemhez és megfontoltsághoz való hozzáállásából. Paradigmaváltásra lenne szükség a nagyobb együttműködés és felelősségvállalás felé a társadalmi interakció javítása és a társadalmi légkört jelenleg jellemző egoizmus leküzdése érdekében.

Összességében a kultúrák összehasonlítása azt mutatja, hogy a harmonikus együttéléshez mennyire fontos a mérlegelés és a rend, és mennyire szükséges az értékek újraértékelése a német társadalomban.