Finnország megemeli a tartalékosok korhatárát: riasztó tervek!

Finnország megemeli a tartalékosok korhatárát: riasztó tervek!

2025. május 14-én Finnország jelentős változásról számolt be katonai politikájában. A tervek szerint a tartalékos katonák korhatárát 60-ról 65 évre emelik annak érdekében, hogy a csapatok létszámát 125 ezer katonával növeljék. Ez a projekt egy tágabb cél része, hogy 2031-re egymillióra növeljék a tartalékosok számát. Jelenleg minden 60 év alatti finn férfi katonai szolgálatot teljesít, míg a nők önkéntesen teljesíthetnek szolgálatot. A kötelező szolgálat 165, 255 vagy 347 nap között változik, beosztástól és képzettségtől függően.

Ezeket az intézkedéseket az európai biztonsági helyzet változására adott válaszként értékelik, különösen a két évvel ezelőtti orosz ukrajnai invázió után, amely Finnország NATO-csatlakozására késztette. Jelenleg körülbelül 5,6 millió ember él Finnországban.

Tűzszünetre szólít fel

Friedrich Merz kancellár „feltétel nélküli” tűzszünetre szólít fel Ukrajnában. Ennek a béketárgyalások alapjául kell szolgálnia. Merz az ENSZ főtitkárával, Antonio Guterres-szel folytatott találkozója után nyilatkozott. Ezzel összefüggésben felkérték az EU Bizottságát, hogy dolgozzon ki új javaslatokat az Oroszország elleni szankciókra vonatkozóan, az energia- és pénzügyi szektorra összpontosítva.

Johann Wadephul szövetségi külügyminiszter csütörtökön Isztambulban szólította fel Putyint Zelenszkijhez. Wadephul hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés most Putyiné. A találkozó körül azonban vannak bizonytalanságok: sajtóértesülések szerint Lavrov orosz külügyminiszter nem vesz részt, Peszkov, a Kreml szóvivője pedig bejelentette, hogy orosz delegáció tartózkodik Isztambulban.

Tűzszüneti ultimátum és szankciók

Oroszországnak a tűzszünetre vonatkozó ultimátuma már elmúlt. Ukrajna és olyan európai szövetségesei, mint Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Lengyelország 30 napos, teljes és feltétel nélküli tűzszünetet követeltek. De Oroszország elutasította az ultimátumot, és folytatta támadásait. Merz egy interjúban új szankciókat jelentett be, ha nem történik előrelépés.

Az EU a háború kezdete óta 16 szankciócsomagot fogadott el Oroszország ellen, és a 17. csomag már készül. A tervezett intézkedések között szerepel az orosz árnyékflotta és a szankciók alól kikerülő társaságok elleni intézkedések. Továbbra sem világos, hogy Magyarország mennyire ért egyet az új javaslatokkal.

Tervezett tárgyalások és párbeszéd

Oroszország beleegyezett, hogy Isztambulban közvetlen tárgyalásokat kezd Putyin elnökkel, és ez előfeltételek nélkül kezdődik meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kifejezte készségét, hogy személyesen találkozzon Putyinnal, és Donald Trump amerikai elnök szerint várhatóan egyetért a javaslattal. Oroszország részvétele a tárgyalásokon azonban továbbra is bizonytalan, ami azt feltételezi, hogy Putyin esetleg nem hajlandó találkozni Zelenszkijvel.

Zelenszkij világossá tette, hogy csak Putyinnal akar közvetlenül beszélni, de a médiában olyan aggodalmak keringenek, hogy a megbeszélések esetleg különmegbízottak szintjén is megtörténhetnek. Annak ellenére azonban, hogy Putyin kijelentette, hogy nem lehetnek előfeltételek, alapvető követelések vannak Oroszország részéről.

A helyzet továbbra is feszült, különösen azután, hogy az ukrán drónok legalább 16 embert megsebesítettek az oroszországi Belgorod régióban, nyolc sérült pedig kórházi kezelésre szorult. Eközben Ukrajna lépéseket tett az Egyesült Államokkal kötött ásványkitermelési megállapodás véglegesítésére, beleértve egy befektetési alap létrehozását.