13 nap, ami megrázta a világot

13 nap, ami megrázta a világot

Utazásainkat a történelem alakítja. Megszabja, hová mehetünk és hová nem, és megtette ezt az elmúlt évszázadok felfedezői számára. A történelem során bekövetkezett jelentős események megváltoztatták és meghatározták azt a világot, amelyben ma élünk és felfedezzük. Íme néhány olyan nap, amelyek megrázták a világot, és figyelemreméltó és maradandó hatásaik voltak, amelyek ma is érezhetők és láthatók.

Körülbelül 66 millió évvel ezelőtt kréta-harmadidőszaki kihalás esemény, Mexikóban

Természetesen ez egy elméleti esemény. Körülbelül 66 millió évvel ezelőtt azonban szinte biztos, hogy a Föld növény- és állatfajainak körülbelül 75%-a tömegesen kihalt. Lehet, hogy ez egy hatalmas aszteroida volt, amely a mai Mexikó területén lévő Yucatán-félszigetet érte. Ha igen, akkor ez a nap szinte az összes dinoszauruszt kiirtotta olyan (geológiailag) rövid idő alatt, hogy beköszöntött a kainozoikum korszakba, amelyet ma (emberek) élvezünk. Szó szerint megrázta a világot, és utat nyitott az emberiségnek.

Kr.e. 1800 körül Ábrahám élete, Irak

alt="13 nap-sokkolta-az-ábrahám-abrahám-vallások-világa">Közkincs

Becslések szerint a világ népességének 54%-a (3,8 milliárd ember) valamelyik Ábrahám-vallás – elsősorban a judaizmus, a kereszténység és az iszlám, valamint más kisebb vallások – követőjének tartja magát. Ábrahám a babilóniai Urban született, és egy napon elhitte, hogy az egész univerzum egyetlen Teremtő műve. Így született meg a judaizmus. És akkor a kereszténység. És akkor az iszlám. Jóban-rosszban ezek a vallások a világ számos civilizált társadalmára hatással voltak, és számtalan konfliktus alapját képezték az emberiség történelme során.

1241. december 11. Ögedei kán halála, Ausztria

alt="13-napos-sokkolta-a-világ-Császár-Ogedei-kán-portré">Közkincs

A mongol harcos, Batu kán Bécs meghódításának és a Római Szent Birodalom lerombolásának a küszöbén állt. A 13. századi Európa az összeomlás szélén állt. Ám Ögedei kán, a Mongol Birodalom második nagy kánja halála arra kényszerítette Batu kánt, hogy visszatérjen Mongóliába, hogy eldöntse, ki legyen a birodalom jogos örököse. Ha Ögedei kán csak néhány hónappal vagy héttel később halt volna meg, az általunk ismert európai történelem egészen másképp alakult volna.

1439 körül A nyomda feltalálása, Németország

alt="13-napos-sokkolta-a-világ-guttenburg-nyomtatógép">Közkincs

Johannes Gutenberg volt az első európai, aki mozgatható betűkkel nyomtatott. Széles körben őt tartják felelősnek egy olyan gyakorlati rendszer létrehozásáért, amely lehetővé tette a nyomtatott könyvek tömeggyártását, amely gazdaságilag életképes volt mind a nyomdászok, mind az olvasók számára, és amely megnyitotta a tömegkommunikációt az elkövetkező évszázadokra. AGutenberg sajtójának pontos dátumáról vita folyik, de wNélküle és nélküle ma talán nem olvasná ezeket a szavakat.

1492. október 12. Rodrigo de Triana látnivalói leszállnak Amerikában, a Bahamákon

alt="13-napos-that-shocked-the-world-landing_of_Columbus">Közkincs

Ma Kolumbusz Kristóf kapja az elismerést, de Señor Triana valójában a vikingek után az első európai, aki meglátta Amerikát. Állítólag azt kiáltotta: "Tierra! Tierra!" (Föld! Föld!), és tájékoztatta Columbust és a legénység többi tagját, hogy egy új kontinenst fedeztek fel. Az Újvilág felfedezése örökre megváltoztatta a Régi Világot.

1503. április 21. Az aragóniaiak legyőzik a franciákat az olaszországi cerignolai csatában

Szóval mi van? Először is, ki a fene az aragóniai, és mi olyan különleges abban, hogy a franciák elveszítenek egy újabb katonai csatát? Nos, látod, ez volt az első csata, amit kézi lőfegyverekben (fegyverekben) puskapor használatával meg lehetett nyerni. Az aragóniainak (spanyoloknak) körülbelül ezer arquebusiere volt, amelyek a muskéta elődjei voltak. Ennek köszönhetően a háború soha többé nem lesz a régi, és utat nyit a történelem legpusztítóbb és legvérszomjasabb csatáinak. Csodálatos.

1649. január 30. I. Károly angol királyt kivégzik, az Egyesült Királyság

alt="13-napos-sokkolta-a-világ-Király-I-Király-kivégzése">Közkincs

Az első uralkodó, akit árulás miatt bíróság elé állítanak és kivégeztek, megmutatta a királyi világnak, hogy nem kell a monarchiáknak az egyetlen uralkodási formának lennie. Akkoriban a demokráciák és a parlamentek nem voltak olyan elterjedtek, mint manapság. Ehelyett inkább a császárok, királyok, szultánok és kánok voltak a jellemzők. Hál' istennek megváltoztak a dolgok, igaz?

1776. július 4-én hivatalosan is elfogadták a függetlenségi nyilatkozatot, az USA

alt="13-nap-sokkolta-a-világ-Függetlenségi Nyilatkozat">Közkincs

Egy vitathatatlanul sötét nap a brit történelemben úgyszólván őrségváltást jelentene. Egy új nemzet, az Amerikai Egyesült Államok a világtörténelem leghatalmasabb és legbefolyásosabb nemzetévé válik. Az ország végül legyőzi a kommunizmust, embert helyez a Holdra, uralja a globális sportot, és Coca-Colát, McDonaldst és Starbucksot ad a világnak.

1914. június 28. Ferdinánd főherceg meggyilkolása, Bosznia-Hercegovina

A főherceg szarajevói meggyilkolása lenne a Nagy Háború végső katalizátora, amely az emberiség történetének eddigi legvéresebb időszakát okozza. Négy évvel később több mint 16 millió halott volt a sok csatatéren. A társadalompolitikai hatás még nagyobb volt, mivel a háború még nagyobb léptékű forradalmakat és további konfliktusokat robbantott ki, amelyek végül az emberiség történetének legnagyobb konfliktusához, a II. Ennek a napnak az esetleges költsége gyakorlatilag felmérhetetlen. Mondanom sem kell, a dolgok soha többé nem voltak olyanok, mint régen.

1941. június 22. Hitler megtámadja Oroszországot és Oroszországot

alt="napok, amelyek megdöbbentették a világot, a hitler megszállta Oroszországot – 1">Szövetségi Archívum/Creative Commons

Úgy tűnt, hamarosan diktátorok és militaristák uralják gyakorlatilag az egész világot. De a Barbarossa hadművelet, Hitler döntése, hogy hárommillió német katonát küld át a szovjet határon, végül Hitler vereségéhez és a nácizmus pusztulásához vezet. Alig egy évvel korábban Nagy-Britannia, Európa utolsó védelme a vereség szélére került. Hitler, nem tudván Nagy-Britannia mélyen törékeny helyzetéről, taktikát és stratégiát kezdett változtatni, ami végül arra a döntésre vezetett, hogy megtámadja Oroszországot. Tévedésből azt hitte, hogy ott sikerülhet, ahol a történelem során számtalan más kudarcot vallott.

1945. augusztus 6. Az Egyesült Államok atombombát dob ​​a japán Hirosimára

alt=„napok, amelyek sokkolták-a-világot-atombombát – 1″>Takabeg/Creative Commons(Kép: رفع بواسطة Takabeg, Creative Commons)

Az atomkorszak az első atombombát Japánra dobták, és a világ örökre megváltozott. Augusztus 9-én egy második bombát dobtak Nagaszakira. A két bombamerénylet, amelyekben legalább 129 000 ember halt meg, továbbra is az egyetlen nukleáris fegyverhasználat a háború során.

Egy 1965-ös televíziós adásban az első sikeres atomkísérlet utáni pillanatokról J. Robert Oppenheimer, az Egyesült Államok első nukleáris fegyverek kifejlesztésére irányuló programjának tudományos igazgatója ezt mondta: "Tudtuk, hogy a világ már soha nem lesz a régi. Volt, aki nevetett, volt, aki sírt, a legtöbben elhallgattak. Eszembe jutott a hindu szentírás sora, a Bhagathowvad Gita, elpusztítom a világot..."

1989. november 9. A berlini fal leomlása, Németország

alt="napok, amelyek összetörték a világot-berlini falat – 1">Lear 21/Creative Commons

Ha Ferdinánd főherceg 1914-es meggyilkolása közel egy évszázados vérontás katalizátora volt, talán a berlini fal leomlása jelentette a végét. Ez nem lenne megoldás Európa összes problémájára, de egy új, modern korszakot nyitna meg. A hidegháború véget ért, Európa már nem volt annyira megosztott, és a családok újra egyesültek. „Csak ma van igazán vége a háborúnak” – festette le egy berlini a fal egy darabjára.

2001. szeptember 9. szeptember 11-i támadások, USA

alt="napok-ami-sokkolta-a-világ-szept.-11-1">Robert/Creative Commons

E támadások képei jól meghatározhatják a harmadik évezredet. Négy eltérített utasszállító repülőgépet szándékosan az Egyesült Államokba szállítottak. Különösen a New York-i World Trade Center komplexum északi és déli tornya pusztult el. A támadások 2996 embert öltek meg, és az elkövetkező években világszerte befolyásolják a külpolitikát. Ennek a globális eseménynek a hullámzása ma is érezhető, és még évtizedekig, esetleg évszázadokig érezni fog.

Küldetésnyilatkozat: Lear 21/Creative Commons

      .