A portugál kerület: út a történelem és az élvezet Hamburgban

A portugál kerület: út a történelem és az élvezet Hamburgban

Portugiesenviertel, Hamburg, Deutschland - A hamburgi portugál kerület, amely nem messze a Landing hídtól, népszerű rendeltetési hely a turisták és a helyiek számára. A kerületet az 1970 -es években hozták létre, amikor a spanyol és portugál bevándorlók egyre inkább telepedtek le a környéken. Ezek a bevándorlók új otthont találtak a Wilhelmini -korszak olcsó régi épületei között, és gyakran aktívak voltak a kikötői és kereskedelem területén. Már az 1950 -es és 60 -as években a környéket élénk gasztronómiai és kikötői kocsmák jellemezték, amelyek egyedülálló kulináris örökség fejlesztéséhez vezettek. Manapság körülbelül 40 gasztronómiai vállalat létezik, amelyek elsősorban a hagyományos ibériai ételeket kínálják. A nyári hónapokban a Ditmar-Koel-Straße egy népszerű vonzereje, ahol a járókelők a portugál éttermek és az ajándéktárgyak között sétálnak.

A kerület légköre mediterrán, a csábító szagok által a sült halak és a friss tenger gyümölcsei. A kulináris és a kultúra ezen kölcsönhatása egyedülálló élményt teremt, amely tükrözi Hamburg lelkét.

Történelmi bevándorlási hullámok

A portugál körzet történetét nemcsak a 20. századi bevándorlók alakítják, hanem a 16. századba is. Abban az időben a bevándorlás első hulláma a zsidóktól Hamburgba érkezett, akik menedéket kerestek a városba vetett hitként. Ezeket a bevándorlókat, akiket Christãos Novos, Conversos és Marranos néven ismertek, arra kényszerítették, hogy megtérjék a katolikus egyház nyomása alatt kényszerített zsidókat. Az uralkodó vallási intolerancia ellenére Hamburg városa bizonyos védelmet nyújtott a szefárd zsidók számára, akik nem a portugál kerületben éltek, hanem a városi térségben és a dán Altonában is. A sephardim kifejezés az Ibériai -félsziget héber szójából származik.

A zsidóknak nem engedték, hogy a középkor óta Hamburgban éljenek, de ez 1612 -ben megváltozott, amikor a városi kormány egyre inkább gazdasági érdekeket helyez az előtérbe. Hamburg érdeklődött az Atlanti -óceán kereskedelmében való részvétel iránt, és a portugál zsidók értékes kereskedelmi kapcsolatokat hoztak, különös tekintettel a kínai porcelánra.

vallási tolerancia és konfliktusok

A zsidók beismeréséről szóló döntés a városi kormányon belüli intenzív viták eredménye volt. Bár néhány evangélikus teológus támogatta a zsidók befogadását, a többség szkeptikus volt. Abban az időben a judaizmust a kereszténység fenyegetésének tekintették, ami feszültséghez és konfliktusokhoz vezetett. 1647 -től ezek a feszültségek eszkalálódtak, amikor a prédikátorok nyilvánosan prédikáltak a zsidók ellen, és tovább támogatták az istenkáromlás félelmét. A portugál zsidók, akiknek addig hagyták Hamburgban élni, egyre inkább ellenséges környezetben látták magukat.

Ennek ellenére a zsidó közösségnek sikerült meghatároznia magángyakorlatát egy új zsidó rend részeként. Ez lehetővé tette a zsidók számára, hogy magánkeretben imádkozzanak, és ezt nagyrészt elősegítették az askenasiai zsidók kijelölése. Ezeket 1649 -ben Hamburgból kiűzték, és menedéket kerestek a szomszédos Altonában, ahol nagylelkű kiváltságokat kaptak Schauenburg grófja alatt. A növekvő számú portugál zsidókkal befolyásuk is növekedett a városban, olyan tudósokkal, mint Moses Gideon Abudiente és Benedikt de Castro. A portugál kerület története összességében tükrözi a bevándorlás, a vallási intolerancia és a gazdasági igények összetett kölcsönhatását. A negyed továbbra is élénk tanúvallomást jelent a hamburgi kulturális sokféleségről és a zsidó közösség fontosságáról a várostörténelemben.