Családegyesítés Németországban: a Bundestag kétéves felfüggesztést tervez!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A Bundestag vitatja a családegyesítési és integrációs rendszereket. A törvényjavaslat felfüggesztést ír elő; Összpontosítson a konfliktusokra és a kompromisszumokra.

Bundestag debattiert über Familiennachzug und Integrationssysteme. Gesetzesentwurf sieht Aussetzung vor; Konflikte und Kompromisse im Fokus.
A Bundestag vitatja a családegyesítési és integrációs rendszereket. A törvényjavaslat felfüggesztést ír elő; Összpontosítson a konfliktusokra és a kompromisszumokra.

Családegyesítés Németországban: a Bundestag kétéves felfüggesztést tervez!

2025. június 6-án fontos vita zajlott a Bundestagban a kiegészítő védelemre jogosultak családegyesítésének felfüggesztéséről. Különféle nézetek és álláspontok hangzottak el ebben a vitatott témában. A CDU/CSU és az SPD kormánypártok törvénytervezetét, valamint a baloldal javaslatát a Belügyi Bizottság által vezetett bizottságok elé utalták további megvitatásra. A koalíciós tervezet a családegyesítés két évre történő felfüggesztését irányozza elő, hogy tehermentesítsék a meglévő befogadási és integrációs rendszereket. Bundestag.de beszámol arról, hogy nehézségek esetén továbbra is lehetséges a családegyesítés.

A vita során Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter (CSU) hangsúlyozta Németország integrációs képességét, és az illegális migrációt nagy kihívásnak nevezte, amely nemzeti és európai válaszokat is igényel. Az AfD képviselője, Dr. Bernd Baumann bírálta a bejelentett felfüggesztést, és egy korábbi, 2016-os szabályozáshoz hasonlította, amely szerinte szintén nem volt megfelelő. Rasha Nasr, az SPD képviselője kompromisszumnak minősítette a tervezetet, és hangsúlyozta a nehézségekre vonatkozó szabályozás fontosságát.

Reakciók és aggodalmak

Shahina Gambir zöld képviselő figyelmeztetett a felfüggesztés családokra és a menekültek társadalomba való beilleszkedésére gyakorolt ​​negatív hatására. Clara Bünger a baloldalról keresztény- és családellenesnek minősítette a törvényt. Emellett Alexander Throm, a CDU/CSU képviselője rámutatott, hogy a kiegészítő védelemre jogosultakkal történt családegyesítések száma meghaladja a menekültekkel való újraegyesítések számát.

A családegyesítés felfüggesztésére vonatkozó hasonló szabályozást 2016-ban vezették be. A jelenlegi adatok szerint Németországban 2025. március 31-én összesen 388 074 személy tartózkodott kiegészítő védelemben. 2023-ban 11 630 családegyesítési vízumot adtak ki, 2024-ben pedig 12 000 volt. A baloldal indítványa a menekültek családi élethez való jogának védelmét szorgalmazza, és bírálja, hogy a felfüggesztés végzetes a társadalom és az integrációs politika számára. Ezenkívül a kiegészítő védelemre jogosult személyekkel való újraegyesítést a genfi ​​menekültügyi egyezménynek megfelelően összhangba kell hozni a menekültekre vonatkozó szabályozással.

Jogi helyzet és feltételek

A családegyesítés általában a család tagjaira vonatkozik, ha a szülőt elismerték menedékjogra jogosultként. Hangos BAMF Németországban a családtagoknak is lehetőségük van menedékjogot kérni. Ehhez a házasságnak érvényesnek kell lennie a származási országban, és időben be kell nyújtani a menedékkérelmet. A családegyesítési szabályozás nemcsak a menekültekre vonatkozik, hanem a kiegészítő védelem alatt állókra is.

Vannak azonban korlátozások: azok, akik menekülés közben házasodtak össze, nem kérhetik családegyesítést. Ezenkívül szigorú kritériumok vonatkoznak arra, hogy mikor és milyen feltételekkel adják meg a családegyesítést, bár erre nincs törvényes jog. A döntést inkább humanitárius okok indokolják.

Quellen: