Szobrot rontottak el Hvaron: A helyiek felháborodtak a turisták miatt!

Szobrot rontottak el Hvaron: A helyiek felháborodtak a turisták miatt!

A népszerű horvátországi Hvar szigetén történt egy incidens, amely feldühítette a helyieket. A vízparton elhelyezett „Halász” bronzszobrot a közelmúltban ismeretlen tettes beszennyezte. A szobrot 2017-ben Dino Bičanić művész készítette, és a sziget feltűnő szimbóluma. Hangos fr.de Egy felháborodott lakos fotót küldött az elrontott szoborról egy hírportálnak, ami tovább növelte a lakosság haragját a hatalmas turizmus kulturális örökségükre gyakorolt ​​hatása miatt.

A hvari városvezetés szigorú zajszabályozást vezetett be, hogy visszaszorítsa az éjszakai bulizást. Ez a vendéglősök közötti erőszakos összecsapások után következett be, és tovább fokozza a turisták és a helyiek közötti feszült viszonyt. A város egyelőre nem reagált a szoborral az incidensre, de azt tervezik, hogy fokozzák az éjszakai ellenőrzést.

A környezetszennyezés okozta problémák

Hvar nemcsak a turisták és a helyiek közötti feszültségekkel küzd, hanem környezeti problémákkal is szembesül. Nemrég gázolaj szivárgott a tengerbe egy felszakadt tartályból, veszélyeztetve az amúgy is törékeny tengeri környezetet. Hasonlóképpen Dubrovnikban egy szennyvízcső szivárgásáról érkeznek jelentések, ami a lakosság panaszaihoz vezetett. Ezek az események aggodalomra adnak okot a turisztikai infrastruktúra fenntarthatóságával és biztonságával kapcsolatban.

Hvar szigetének története

Hvar gazdag történelme a történelem előtti hvari kultúráig nyúlik vissza, amely Kr.e. 3500 és 2500 között létezett. Kr. e. létezett. Fontos leletek bizonyítják az élet korai jeleit olyan barlangokban, mint a Markova és Grapčeva. Pharos városát ie 385-ben alapították. Jón görögök alapították a mai Stari Grad területén. A rómaiak később, ie 219-ben meghódították Hvart. Kr. e. és vidéki házakat hagyott hátra, amelyek ma is tanúskodnak jelenlétükről.

1420-ban Hvart meghódították a velenceiek, akik 1797-ig ellenőrizték a szigetet, és hozzájárultak kulturális fejlődéséhez. A korszak fontos személyiségei közé tartozik Petar Hektorović reneszánsz költő és Hanibal Lucić drámaíró, akik hozzájárultak a sziget színházi virágkorához. Hvar kulturális kincsei, mint például Európa első, 1612-ben alapított polgári színháza vonzzák a látogatókat a világ minden tájáról.

A sziget nemcsak lenyűgöző történelméről ismert, hanem lélegzetelállító strandjairól és öbleiről is. Ez a kombináció az 1990-es évek eleje óta népszerű turisztikai célponttá tette Hvart, amelyet mind kulturális öröksége, mind természeti szépsége miatt értékelnek.

Míg a sziget változatos turisztikai kínálattal rendelkezik, a túlzott turizmus és a helyi lakosok kulturális örökségének védelme sürgős kérdéseket jelent Hvar jövője szempontjából. A turizmus és a hagyomány egyensúlya az elkövetkező években a helyi megbeszélések fontos szempontja lesz.