Nyaralás vagy környezet? Így veszélyezteti klímánkat a távolsági utazás!

Nyaralás vagy környezet? Így veszélyezteti klímánkat a távolsági utazás!

A turizmus CO2-kibocsátásáról szóló vita egyre sürgetőbbé válik, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni az utazás éghajlatra gyakorolt ​​hatását. Ma, 2025. június 12-én a turizmus a globális felmelegedéshez hozzájáruló jelentős tényezőként jelenik meg. A turizmus és a távolsági utazások magas CO2-kibocsátást okoznak, ami szintén gyorsabban növekszik, mint a teljes kibocsátás. A jelentés szerint Perspektíva Napi ez a fejlemény riasztó.

2009 és 2019 között az idegenforgalmi ágazat kibocsátása évente 3,5%-kal nőtt. Ilyen növekedési ütem mellett a kibocsátás 20 évente megduplázódna. A légi közlekedés különösen problémás: ez okozza a turizmus kibocsátásának 49%-át. Ezek a statisztikák azonban nem bonthatók nyaralók, üzleti utazók és magánlátogatók között. Jelentős a távolsági utak növekedése: 2023-ban a Németországból induló összes utazás 9%-a haladta meg a 3500 km-t, ami a távolsági utak eddig mért legmagasabb arányát jelenti.

A repülés hatása

Meglepő módon ez a 9% felelős az idegenforgalmi ágazat összes légi közlekedési kibocsátásának 50%-áért. A számok azt mutatják, hogy 2023-ban az utazók 48%-a repült Európában – most először többen, mint az autóval utazók (42%). Csak 5%-uk támaszkodott vonatokra és buszokra. Ez arra helyezi a hangsúlyt, hogy alternatív utazási lehetőségeken kell gondolkodni – hangsúlyozza Harald Zeiss. Beszélgetést kér a fenntartható utazási lehetőségekről az éghajlati válság idején, különös tekintettel a légi közlekedésből származó magas CO2-kibocsátásra.

Nem szabad alábecsülni a légi közlekedés éghajlatra gyakorolt ​​hatását az EU-ban. Az információ szerint a Európai Parlament A légi közlekedés és a hajózás az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 4%-át teszi ki. Ezekben az ágazatokban a kibocsátás aránytalan növekedése tapasztalható a növekvő utasszám és kereskedelmi volumen miatt. Ezeken a területeken csak a közelmúltban kezdték el komolyan venni a csökkentéseket világszerte.

uniós célkitűzések és intézkedések

Az EU ambiciózus célokat fogalmazott meg: 2030-ig 55%-kal kell csökkenteni a kibocsátást, hosszú távú cél pedig a klímasemlegesség 2050-re. Ennek érdekében az Európai Parlament javaslatokat dolgoz ki a légi közlekedésből és a hajózásból származó kibocsátás csökkentésére. A javasolt intézkedések között szerepel a hajózás bevonása a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, valamint a légi közlekedési rendszer felülvizsgálata. A repülőgépek és hajók fenntartható üzemanyagainak fejlesztése szintén központi szerepet játszik.

Az utazások által okozott fenntarthatatlan CO2-kibocsátás csökkentése érdekében a CO2-adók emelése mellett egyéni CO2-költségvetésről is tárgyalnak. Ez az európai kibocsátáskereskedelemhez hasonlóan működhet, és hosszú távon jelentősen megdrágíthatja a repülést, mint az 1980-as években. Ezeknek az elképzeléseknek a megvalósítása azonban továbbra is irreális, de át kell gondolni, mivel jelenleg minden német körülbelül 10 tonna CO2-t bocsát ki évente – miközben éghajlatilag csak 2 tonna körüli lenne elfogadható.

Alapvető fontosságú, hogy reflektáljunk utazási gazdaságunkra, különösen az éghajlati válság fényében. Ha a számok továbbra is ilyen riasztó ütemben emelkednek, akkor itt az ideje, hogy alapvetően elgondolkodjunk utazási szokásainkon és a távolsági utazások szükségességén.