Ausztria deportálja az IS propagandistáit – de hol van most?

Ausztria deportálja az IS propagandistáit – de hol van most?

Ma, 2025. július 15-én Ausztria figyelemre méltó példát mutatott egy szíriai bűnöző kitoloncolásával. A lépéssel 15 év után először tért vissza egy férfi Szíriába. A 32 éves, elítélt IS propagandistát a salzburgi regionális bíróság hét év börtönbüntetésre ítélte 2018 novemberében az „Iszlám Állam” terrorista milíciában való részvétele miatt. Dolgozott „médiamudzsahidként”, tagokat toborzott az IS-hez, és propagandatartalmakat terjesztett különféle platformokon, mint például a Google, a Facebook, a Telegram és a Twitter. Összesen állítólag körülbelül 30 profilt kezelt. 2019 februárjában visszavonták menedékjogát, és határozatlan idejű beutazási tilalmat rendeltek el.

A kitoloncolásra a közel-keleti konfliktus miatt Szíria feletti légtérzárás miatt tegnap kezdetben nem került sor. Ennek ellenére a Belügyminisztérium Gerhard Karner (ÖVP) belügyminiszter vezetésével a múlt héten megkezdte a hazaszállítást. A férfit menetrend szerinti járattal, Isztambulon keresztül kitoloncolták Damaszkuszba. Karner hangsúlyozza a kemény menekültügyi politika szükségességét, és további deportálásokat tervez, de nem „tömeges deportálást”. Ausztria most a nemzetközi figyelem középpontjában áll, mint az első európai ország, amely hivatalosan is kitoloncolt egy szíriai bűnözőt Szíriába.

Eltűnés a deportálás után

A kiutasítás után azonban a férfi nyomtalanul eltűnt. Az utolsó kapcsolatfelvételt Isztambulból rögzítették, és sem a család, sem a segélyszervezetek nem tudták elérni. Az osztrák belügyminisztérium nem közöl részleteket az eltűnésével kapcsolatban, és továbbra sem világos, hogy továbbment Damaszkuszba, vagy átadták a szíriai biztonsági erőknek Törökországban. A Belügyminisztérium biztosítja, hogy az illetékes hatóságoknak történő átadás jogszerűen történt.

A férfi ügyvédje diplomáciai lépésekre szólított fel, és rámutatott a visszaküldés tilalmára, amely kimondja, hogy egyetlen menekültet sem lehet visszaküldeni olyan országba, ahol a kínzás vagy a súlyos üldöztetés egyéb formái fenyegetik. Sem a belügy, sem a külügy nem tűnik felelősnek a férfi helyzetéért. Ezek a bizonytalanságok kérdéseket vetnek fel az ilyen kitoloncolás jogalapjával és humanitárius kötelezettségeivel kapcsolatban.

Hajlandóság a bűncselekmények üldözésére

A férfi bűnügyi előzményei olyan bűncselekmények láncolatát mutatják be, amelyek végül a kitoloncoláshoz vezettek. Büntetésének letöltése után 2025 márciusában egy másik bűncselekmény miatt ismét őrizetbe vették, májusban pedig két hónap börtönbüntetésre ítélték. Ezt az ítéletet követően a kitoloncolásig fogva tartották, ami végül a kitoloncolás előkészítéséhez vezetett.

Bár a kitoloncolás súlyos bűncselekmény miatt történt, a férfi eltűnésének körülményei és a hatóságok szerepe ebben a folyamatban kiemelten fontos. Karner belügyminiszter fenntartja, hogy a bűnözőket és a veszélyeztetetteket következetesen el kell távolítani az országból, mivel jól tudja, hogy a téma ellentmondásos vitákat válthat ki a menedékjogról és az emberi jogokról.

A belügyminisztérium rámutat, hogy az Aszad-rezsim bukása óta mintegy 350 szíriai tért vissza önként hazájába. Ez még bonyolultabbá teszi a jelenlegi helyzetet, hiszen biztonságpolitikai és emberi jogi szempontok egyaránt szerepet kapnak.

Összefoglalva: az IS szír propagandistájának kitoloncolása nemcsak jelentős jogi aktust jelent, hanem az osztrák hatóságok felelősségével és a jogi keretmegállapodásokkal kapcsolatban is fontos kérdéseket vet fel.

A témával kapcsolatos további információkért olvassa el a jelentéseket Fókusz és Ausztria.