Jeanne Hersch: A szabadság és az emberi jogok filozófiája

Jeanne Hersch: A szabadság és az emberi jogok filozófiája

Jeanne Hersch 1910. július 13-án Genfben született, egy fontos svájci filozófus, akinek mélyreható gondolatai és politikai elkötelezettségei hallatják hangját a mai társadalomban. Ma egy olyan műsorban tisztelegnek hagyatéka mellett, amelyben Irene Dähner-Vanotti Hersch és Baden-Württemberg miniszterelnöke, Winfried Kretschmann közötti sokrétű kapcsolatokról számol be. Hersch intellektuálisan nevelő környezetben nőtt fel; apja, Pesach Liebman Hersch a Genfi Egyetem statisztikaprofesszora volt.

Tudományos útja nemcsak szülővárosába vitte, hanem Heidelbergbe és Freiburgba is, ahol kapcsolatba került a főbb irányzatokkal. A befolyásos alakok között szerepelt Karl Jaspers és Martin Heidegger is, és különösen lenyűgözte Jasper egzisztenciális filozófiája. De a náci nagyok előtt tisztelegve Heidegger előtt megtapasztalt tömeg arra késztette, hogy felfedezze a szabadság, az igazságosság és az emberi jogok filozófiáját. Ezek az események formálták politikai meggyőződését, és arra késztették, hogy fiatal nőként bekapcsolódjon a Szociáldemokrata Pártba.

Hatékony találkozások és intellektuális gyökerek

Freiburgban Hersch a Heidegger által befolyásolt zsidó diákok csoportjába tartozott, amelyben olyan fontos gondolkodók is voltak, mint Hannah Arendt és Emmanuel Levinas. Ennek ellenére 1933-ban úgy döntött, elhagyja Freiburgot, hogy elkerülje Heidegger negatív rektori szerepét a nemzetiszocializmus felemelkedése idején. Ez a döntés tükrözi erkölcsi iránytűjét és az emberi jogokat középpontba helyező filozófia iránti elkötelezettségét.

A második világháború után Hersch 1956-ban a szisztematikus filozófia professzora lett Genfben, és 1966 és 1968 között Párizsban az UNESCO filozófiai szekciójának elnöki tisztét vette át. Tudományos munkássága és Jaspers szövegeinek francia nyelvű fordításai hozzájárultak Svájcban szerzett jó hírnevéhez. Viharos viszonyt ápol a Szociáldemokrata Párttal is, amelyből 1992-ben kilépett, miután a párt a kábítószer legalizálása mellett döntött.

A jövő öröksége

Jeanne Hersch elkötelezett intellektuális és kritikus hangja volt az 1968-as diákmozgalomnak, amely a szovjet kommunizmustól való egyértelmű elhatárolódást követelte. Filozófiai írásai, mint például a "Penser dans le temps" (1977) és az "Éclairer l'obscur. Entretiens avec Gabrielle et A. Dufour" (1986), jelentős hozzájárulást jelentenek a kortárs filozófiához, és a zsidó etikában gyökereznek. Az etikai kérdésekkel kapcsolatos elkötelezettségük továbbra is fontos része a szabadságról és az emberi jogokról szóló vitának.

Filozófiájának a modern hangok, például Winfried Kretschmann általi újraközlése azt mutatja, hogy Hersch befolyása a mai társadalomra még évtizedekkel 2000-ben bekövetkezett halála után is erős marad. Hersch gondolatai és óriási elkötelezettsége elgondolkodtatót adnak arról, hogyan kell a szabadságot és az igazságosságot formálni a mai világban. További részleteket közöl életéről és munkásságáról Encyclopedia.com, míg WDR aktuális politikai személyiségekhez fűződő kapcsolataikra reflektálva.