Túlzsúfolt strandok és városi kirándulások: a túltúrázás fenyegeti a nyaralóhelyeket!

Túlzsúfolt strandok és városi kirándulások: a túltúrázás fenyegeti a nyaralóhelyeket!

A tömegturizmus egyre sürgetőbb problémává válik a népszerű nyaralóhelyek számára világszerte. Különösen az olyan desztinációk lakói, mint a Kanári-szigetek, egyre inkább kampányolnak egy új turisztikai modell mellett, és tüntetnek a turisták túlterheltsége ellen. Az Evaneos és Roland Berger közös fejlesztése, az Overtourism Index szerint objektíven mérhető az utazási célpontok fenyegetettsége. Az index a 100 legkeresettebb utazási célpont közül 70-et értékel világszerte egy 1-től (alacsony kockázat) 5-ig (extrém kockázat) terjedő skálán, és olyan kritériumokon alapul, mint az egy főre jutó utazók száma és a régió fenntartható fejlődése. A HNA jelentése szerint…

Különösen veszélyeztetettek a tengerparti desztinációk, például Ciprus, Mauritius, Görögország és Horvátország, ahol a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 25 százaléka a turizmustól függ. Hasonló tendenciák figyelhetők meg Európában is, különösen az olyan országokat érinti, mint Spanyolország, Olaszország, Portugália és Franciaország: itt az érkezők 43 százaléka a nyári hónapokra koncentrálódik. Az olyan városi célpontok, mint Koppenhága, Amszterdam és Dublin, szintén küzdenek a túlturizmus árnyoldalaival, aminek következtében egyre több szabályozás születik a helyiekre és a környezetre gyakorolt ​​hatások csökkentésére.

Következmények és intézkedések a túlturizmus ellen

A tömegturizmus kihívásai összetettek. A szakértők különféle intézkedéseket javasolnak a túlturizmus csökkentésére. Ez magában foglalja a kapacitáskorlátozás bevezetését, a turisták áramlásának a szezonon kívüli időszakra való áthelyezését és a nyaralók átfogó tájékoztatását a fenntartható utazási gyakorlatokról. A overturizmus index a különböző országok helyzetét szemlélteti. Például Görögország indexértéke 4,2, ezért az Evaneos 2025 nyarától már nem kínál utakat Mykonosba és Santorinibe a főszezonban. Ez valószínűleg reakció a számos népszerű üdülőhely romló helyzetére.

A turizmus globális fellendülésének nemcsak pozitív gazdasági hatásai vannak, hanem komoly negatív hatásai is vannak mind a helyi lakosságra, mind a környezetre nézve. A nemzetközi légi forgalom Európában a közelmúltban közel 80 százalékos volt, ami a CO₂-kibocsátás jelentős növekedését okozza. A tengerjáró ipar is hozzájárul a környezet terheléséhez, és számos túlzsúfolt úti cél, mint például Velence és Barcelona, ​​már megkezdte a turizmus szabályozását. Ezek a szabályozások többek között az utazási csoportok létszámának korlátozását és az üdülőszállások szigorú követelményeit tartalmazzák.

Közfelfogás és gazdasági szempontok

A kihívások ellenére sok helyi lakos magáévá teszi a turizmus pozitív aspektusait. Mecklenburg-Elő-Pomerániában, amely Németország népszerű utazási célpontja, a lakosok körülbelül 75 százaléka látja a turizmus pozitív gazdasági hatásait, még akkor is, ha gyakran vannak problémák a forgalommal. Összességében a megkérdezettek 70 százaléka számolt be arról, hogy a turizmus pozitív képet adott régiójáról. Az olyan tényezők, mint a munkahelyteremtés, a kultúra megőrzése és az infrastruktúra fejlesztése a turizmus tagadhatatlan előnyei. A Statista hozzáteszi, hogy...

A tömegturizmusról szóló vita több, mint egy egyszerű pillantás a számokra és a statisztikákra; hatással van az életminőségre és a fenntarthatóságra az érintett régiókban. Tekintettel ezekre a kihívásokra, mind az utazóknak, mind a célállomásoknak új módokat kell találniuk a gazdasági előnyök és a helyi közösségek szükségletei közötti egyensúly felismerésére és fenntartására.