Riasztás a Garda-tavon: Óriási harcsa fenyegeti a helyi vadvilágot!

Riasztás a Garda-tavon: Óriási harcsa fenyegeti a helyi vadvilágot!

Az olaszországi Garda-tavon jelenleg nagy harcsa terjed, amelyet sok halász „torpedónak” nevez. Ezek a falánk ragadozók nemcsak az őshonos faunára, hanem a régió őshonos ökoszisztémáira is veszélyt jelentenek. A halászok figyelmeztetnek a terjedés következményeire, mivel a harcsa szinte mindent megeszik, ami a szájába fér, beleértve az őshonos állatokat, például a kacsákat és a kormoránokat.

E fenyegetés ellenére fontos hangsúlyozni, hogy nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a harcsa aktívan zsákmányolná a kutyákat. A Garda-tó ökológiai egyensúlyával kapcsolatos aggodalmak azonban továbbra is fennállnak, különösen mivel a tanulmányok azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás elősegíti ezt a problémás fejlődést. A melegebb víz kedvez a harcsa növekedésének és szaporodásának, amely Európa legnagyobb édesvízi halaként ismert, és akár 200 kilogrammot is nyomhat.

Ökológiai kihívások

A harcsa elterjedése jelentősen felboríthatja az ökológiai egyensúlyt azokon a vizeken, ahol nem őshonos. A halászok ezért támogatást kérnek a hatóságoktól a helyzet kezelésére. Robert Arlinghaus, a Leibnitz Édesvízi Ökológiai és Belvízi Halászati ​​Intézet munkatársa azonban megnyugtatja a nyaralókat: nem kell félniük a harcsától, mivel éjszakai életmódot folytatnak, és kicsi, tompa fogaik vannak.

A Garda-tó turisztikai régiója, amely a német nyaralók kedvelt célpontjaként ismert, minden évben sok látogatót vonz. A tengerparti festői városok és hegyek ideális lehetőséget kínálnak túrázásra és kerékpározásra, míg a tengerparti üdülőhelyek úszásra, pihenésre és csónakázásra csábítanak. A tó ritka halak és rákok is otthont ad.

Ragadozó halak és búvárok

A harcsavadászat népszerű vállalkozássá vált azon búvárok körében, akik ezeket a ragadozó halakat célozzák meg a Garda-tóban. A sekély vízben fenékhalként vadászó harcsa békákat, vízimadarakat és még kisemlősöket is zsákmányol. Bár a harcsa nem jelent közvetlen veszélyt az úszókra, nem szabad alábecsülni a Garda-tó potenciális veszélyforrásait, ahol fennáll a fulladás veszélye.

Az első harcsát 1988-ban észlelték Peschierában, és azóta állományuk jelentősen megnőtt, különösen a tó déli részén. A szakértők azt gyanítják, hogy az amatőr horgászok szándékosan vitték be a harcsát a Garda-tóba. A túlnépesedés visszaszorításában a halászok kulcsfontosságú szerepet játszhatnak, beleértve a Garda-tó horgászatára és búvárkodására vonatkozó különleges szabályokat és tilalmakat. Az olyan búvárok, mint Stefano Govi ​​és Marco Porta szigonyokkal vadásznak harcsára, a merülések jellemzően másfél és két és fél percig tartanak.

A Garda-tóban a harcsa által jelentett kihívások sokfélék, és a halászok, búvárok és hatóságok közös fellépését igénylik. A régió azonban továbbra is népszerű turisztikai célpont, és a növekvő harcsapopuláció ellenére a nyaralók továbbra is élvezhetik a Garda-tó szépségét. Javasoljuk, hogy a látogatók tisztelettel bánjanak a természettel és tartsák be a hatályos előírásokat.

Az érdeklődők a Garda-tó aktuális fejlesztéseiről a riportokban tájékozódhatnak Ruhr24 és Déli futár olvass fel.